Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-01-13
I I A másik ilyen dolog az, hogy arra is nagyon kellene vigyáznunk, hogy elhangzott olyan kijelentés, hogy a pártszervezete operatívan intézkedjék, anélkül, hogy a gazdasági vezetés önállóságát sértené. Hát aárt ilyen nincs. Az uj mechanizmus megvalósítása, az uj mód azt is jelenti, hogy másként dőlnek el dolgok a vállalatok kapuján belül is. Ez pedig a pártszervezeteknek is valami olyasmit jelent, hogy sokkal jobban koncentráljanak a határozat hozatala előtti és a határozathozatal alatti időre, mert ha ezek a határozatok nem jók? azokban nem érvényesülnek a párt gazdaságpolitikája, akkor már a végrehajtás során, bár lehet bizonyos fokig toldozgatni, javítani, de alapvető eredményt nem lehet elérni. A ipásik ilyen kérdés, hogy pártszervezeteinknek elsődlegesnek a feladatok kimunkálásában való részvételén túlmenően nem is az ellenőrzést venném, hanem az így hozott határozatoknak végrehajtásában a hatékonyabb közreműködést és ezen keresztül az ellenőrzést. Itt van arról szó, hogy az uj mechanizmus politikai agitációs szempontjai. Azt már magyarázgatni véleményem szerint, hogy miért volt erre szükség, nem kell. Mik merülnek itt fel? Olyan kérdések, amiket a mindennapi életben tapasztalunk és nagyon sok komoly politikai munka lesz szükséges ehhez. A gazdasági vezetők munkájában nagyon sok mindont át kell értékelni. A szemléleti dolgokat yetném fel. Azt mondjuk, hogy az önállóságát a gazdasági vezetőknek növelni kell. Ma már nem kapaszkodnak olyan nagyon ezért az önállóságért, élvtársak. Ezért is nehéz leadni. Van tőle egy félelem, - ez felelősséggel jár.. Kétoldalú kérdés a pártszervezetek részéről egy hatékony közreműködés. Lehetne erre példákat mondani. Nem mondja ki az anyag sehol, hogy a volumen növelő terveket figyelemmel kisérje a pártszervezet. Nagyon fontos lesz az értékesítési terv. A vállalati helyi problémák ismerete véleményem szerint elengedhetetlen lesz a pártszervezetek részére, ismernie kell, hogy a vállalata a fogyasztási cikkeknél milyen szerepet játszik, a bevitele növekszik-e. Nagyon különböző módokon merülnek féL problémák és nekünk meg kell próbálni legalábbis a feladatok megszabásánál ezekre a kérdésekre felhívni a figyelmet és nem arra, hogy belső ügyrend legyen. Mi pl. egy ilyen ügyrendet 1969-re tervezünk. Azt nézzék, hogy a vállalati, népgazdasági tervek zavartalan teljesítése biztosítva legyen, export-vállalás, stb. Nem vagyok benne biztos, hogy ez alapvető kérdés. Sokkal inkább tartanám alapvető kérdésnek, ha már negyedévenként mégis nézetni akarunk az elfogadott nyereségkoncepció alakulása, a másik a szállítási kötelezettség alakulása. Ezt a kettőt nézetném meg. Ne aprózzam el a pártszervezeteket a feladatok adásával. Azt elemezze ami a legtöbbet adhat és ami összhatásokban mutatja be a pártszervezeteknek az eredményeket. Hogy a pártszervezet esetenként kérjen egy jelentést arról, hogy a szakszervezettel kötött szerződés hogyan alakul, - én nem mondanám, mert ez alkalmas arra, hogy megint elvégezzünk egy olyan feladatot, ami nem a pártszervezet feladata. Erre is szeretném felhívni a figyelmet. Végül: ha a PB azzal bízna meg, hogy ha ilyen jól értek az uj mádon felmerülő dolgokhoz, akkor dolgozd ki. Meg kell mondani, hogy nem tudnám kidolgozni, de azt szerettem volna elérni, hogy egy-két gondolat erejéig megpróbáljam felhívni a figyelmet arra, ami már az indításnál a jobbéi az uj modell szemléletet viseli magái. L---------------------------d
