Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-01-13
r n- 8 -Gábor elvtárs: Azzal kezdeném, hogy mindjárt egy javaslatot is teszek. Az 1967. évi termelést jónak tartom és javasolom, hogy azon a nagyaktiva értekezleten fejezze ki a PB az elismerését azoknak, akik ezt az eredményt segítették elérni. Azért is, mert tényleg nagyon komoly eredmény ez. Ami az intézkedési tervet és ezzel kapcsolatosan a további tennivalókat illeti. Én abból indulnék ki, hogy mi most a legfontosabb feladat. Azt hiszem, meg9 lehetne fogalmazni, hogy a gazdaság zavartalan átállítása az uj mechanizmus viszonyai közé. Ha ezt sikerülne jól kiemelni és megmondani, azt hiszem, mindjárt a leglényegesebbnél tartunk. Mi az amivel elérhetjük, hogy a nyereségrészesedés biztosítva legyen'-' Két do^ot kellene kifejteni: az egyik az, hogy növekedjek minden üzemben a gazdasági munka hatékonysága, de az eddiginél jobban, elsősorban aminőségre törekedve, azután:amire szüksége van ténylegesen a lakosságnak, azokat termeljük és tényleg elégítsük ki azokat az igényeket, amiket tőlünk várnak. A másik dolog, hogy úgy dolgozzunk, hogy az üzemi dolgozók jövedelme ne csökkenjen, hanem legalább annyit, vagy valamivel többet elérjen, mint 1967-ben. Abban igaza van Rózsavölgyi elvtársnak, hogy ha a I-II-III. kategóriát kiszámoljuk, az jön ki, hogy a legalacsonyabb fizetésű dolgozók alacsonyabb nyereségrészesedéshez juthatnak, mint az .'I-IIr—as kategóriákban. Ez adódhat abból, hogy ne jussanak kevesebbhez a gazdasági vezetők, de átt van a buktató, hogy ha kevesebbet ér el az a dolgozó jövőre, mint az idén, akkor ebből nagyon komoly problémák lesznek. Azt hiszem, s itt szeretnék egy kicsit vitába szállni Rózsavölgyi elvtárssal, hogy itt nagyon fontos szerepe van egyrészt annak az agitációnak, amit mond, de a másik részében a kollektív szerződéseknek. Nem igaz, hogy nem kell ezzel a pártszervezeteknek foglalkozni. Nagyon is fontos ezzel foglalkozni. Ugyanis ezek a kollektiv szerződések kell, hogy rögzítsék és azt kell biztosítani, hogy mi lesz a részesedési alap. Ha megértik, akkor elérhető, hogy a már most előre lefolytatott számítást meg ; lehet változtatni és lehet olyan intézkedéseket tenni, hogy a Ill-as kategória is megfelelő nyereségrészesedéshez jusson. Ez igy tényleg nagyon bonyolult, de nagyon komoly veszélyeket is rejt magában, ha időben nem figyelünk erre fel. Hogy a lakosságnak összhangban legyen a jövedelme, hogy többet adni, többet fizetni. Persze, nem lesz ez mindenütt 4 %. Többet adni egyáltalán csak altkor lehet, ha többet termelünk, s csak akkor, ha ezek a teljesitmények tényleg olyanok lesznek, ha az egész népgazdaság képes lesz arra, hogy ezeket a százalékokát fel lehessen emelni. A probléma az, hogy mind a mai napig egy sor rendelkezés késik. Nem tudjuk, nincs pl. az adókulcs mindenütt megállapítva. Egy sor helyen probléma van azzal is, hogy a dolgozók részére az adott területen hány %-ot lehet adni. Az a javaslatom, miután itt van Somogyi elvtárs is, ajánlanám, hogy budapesti szinten is meg lehetne nézni, hogy ezeket a mutatókat nagyon sürgősen ki kellene adni, mert pillan«atnyilag úgy néz ki, hogy az önállóság nem is önállóság. Egy sor dologban nem is tudok intézkedni amig a szükséges mutatókat, kulcsokat meg nem kapom. L—--------- i
