Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-12-16
r ~i- 11 -hogy az élüzem cim elnyerését tűznénk ki célul, amely a.nagyvállalat érdekeit is messzemenően előre vinné és elősegítené pro b1émá jának m qp ldá sa t. Valószínű, a jövőben sem számíthatunk azzal, hogy a munkaerő utánpótlás biztosított legyen* Nálunk szinten életszükségletként vetődik fel a munkaerő ellátás, mert gombamódra nőnek a házgyárak, ugyanakkor ezzei nem tartanak lépést azok a szolgálaté iparágak, amelyek az uj lakóépületek átadásához feltétlenül szükségesek lennének. Eddig sem voltunk, és még egy pár évig nem leszünk szinkronban ezekkel a gyárakkal. Ahhoz is megfelelő munkaerő utánpótlás kell, hogy a szinten tartást biztosítani tudjuk. Ami a béremelést illeti: 150-160 %-os normák vannak. Azt viszont alaposan megjegyezték, hogy nem járhat alacsonyabb keresettel a 44 órára való áttérés, mint amit a 48 óra biztosítani tud. Ha most alaposabb norma-karbantartással akarnánk biztosítani a termelést, akkor nagy problémák származhatnának belőle. Egy sor kérdést saját magunk is észrevettünk, hogy mit kell tenni, emellett a mai /-> PB ülés anyaga és a szóbeli kiegészítés is sok olyanra hívta, fel a figyelmet, aminek hasznát tudjuk venni a gyakorlati élet során. Csányi elvtár snő: Itt már vita folyt azon, hogy ez az anyag elsősorban a gyakorlat oldaláról fogja meg a dolgokat, - s ha lehet, ne keverjük, hogy egyszer az elmélet, máskor a gyakorlat oldaláról fogjunk hozzá. Úgy érzem, a reform lényegével egyetértenek, felső, középszinten és a dolgozók oldaláról is. Ezért talán azt nem kellene már túlzottan exponálni, hogy hol mit mondtak a reformmal kapcsolatban. Ezt meg kell hallgatnunk és tudni kell, hogy mit lehet kifelé és befelé is vinni. Nagyon egyet lehet érteni azzal, hogy azt kell vizsgálni: a jelenlegi szakaszban, az eltelt ennyi idő után milyen ellentmondások és problémák jelentkeznek. Itt van pl. a káderek céltudatos kicserélésével és fejlesztésével a vezetők megerősítése; ugyanakkor a munkaerő területén egy erősen anarchikus helyzet jelentkezik, s talán még a pártszervezeteknél sincs meg, hogy ezzel érdemlően foglalkozzanak és általánosítható következtetéseket vonjanak le. Csaló inkább regisztrálják, hogy ez van. A másik ilyen az ipar és a kereskedelem közötti ellentmondás eléggé exponált állapota. De mégiscsak az a tendencia kell, hogy érvényesüljön, hogy a kereskedelem segítése, a kereskedelemmel való együttműködés kimunkálása, erősítése. Meg kellene nézni.hogy milyen rétegek, kiknek a szükséglete van kielégítve, milyen áron, milyen minőségben, stb. Ugyancsak ellentmondást látok a vállalati fejlesztés és az ipartelepítés között. A munkaerő oldaláról előnyösebb, de gazdasági és műszaki, anyagellátási, stb. oldalról viszont másként néz ki. Hogy a felső vezetés.módszereit, gyakorlati tendenciáit nem akarja a középvezetés magáévá tenni, ez is olyan dolog, amit érdemes lenne boncolgatni. Ennek okai lehetnek nézetkülönbségek, de okai lehetnek a felkészültség különböző fokai. Ehhez a kérdéshez kapcsolnám a mozgalmi tevékenység és a felső vezetés harmóniájának a további kiművelését.
