Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-12-16
r n > - 10 -Nálunk a vállalatnál, amikor az 1968-as feladásokat tárgyalta a pártbizottság, komoly vita alakult ki atekintetóén, hogy a tervkészítés során betervezett 12 %-os emelés reális-e. Az volt az álláspontunk, hogy indokolt, elfogadható és a pártbizottság így is foglalt állást. Ennek ellenére ezévben a volumen emelkedésnél a 'tárható tény mintegy 6 %-ot mutat csak. Változatlanul az a megállapításunk, hogy a tervezett lg% indokolt volt, jogos volt, hiszen népgazdasági érdekeket szolgált, - de az a 6 % most hiányzik. Tudjuk is körülbelül, hogy hol van, elsősorban az állami építkezés, másrészt a lakásépítkezés vonalán. Az év elején olyan megállapításra jutott a pártbizottságunk, hogy a központot erősíteni kell. Erősítettük is, ugyanakkor most az élet azt mutatja,hogy nem a központot kellett volna számszerűleg erősíteni, hanem a központ hatékonyságát vizsgálva azokat a módszereket és szempontokat kialakítani, amik a központot is erősítették volna. Tehát nem az a lényeg, hogy milyen létszámmal dolgozik egy vállalat, hanem, hogy az adott létszám milyen eredményességgel tud tevékenykedni. Az volt a'baj, hogy a felső vezetésben a hatáskörök elmosódtak és a felelősség szinte megállapiihatatlanná vált. Amikor ilyen összevonások történnek, különböző problémák merülhetnek fel. Van ahol a központ akar minden hatáskört magának, van olyan is, amikor leadja a hatáskört és csak a kulcskérdést tartja a kezében. Véleményem szerint ez utóbbi a helyesebb és ráhatással kell tudnia élni. A mutatók kérdéséhez: bennünk is felmerült, hogy csak ezt vizsgálja a vállalat, hogy a megállapított bérszintet ne lépje túl, s ezt tekinti elsősorban. Ez nem vált be, mert ténylegesen több mutató vizsgálata szükséges. Nem szabad például a terv teljesítését sem szem elől téveszteni. A következő a termelékenység kérdése. Hogy az építőiparon belül is a termelékenység úgy áll, ahogy áll, az nem véletlen, mert a nyereség elérése és a bérszint tartása komoly mértékben elterelte a vezetők figyelmét e fontos kérdésről. Magához a nyereség kérdéséhez: nálunk a betervezett nyereségnek a duplája várható. Felvetődik, hogy hogyan? S ez kapcsolódik a sajtóban felvetett problémához, hogy a nyereség-többlet egy bizonyos részét árak emeléséből érték el. Mi epfeás árakat nem emeltünk, de I. osztályú termékárakat terveztünk be, ugyanakkor II. osztályú árut kaptunk. Hozzáteszem, hogy jószándékkal történt ennek a beállítása. Abból indultunk ki, hogy ha árcsökkentést nem csinálunk, akkor is végső soron a progresszív nyereségelvonás keretében a plusz, az illetéktelen hasznn az állam kasszájába fog befolyni. Felvetődik, hogy a lakosságot megkárositottuk-e? Azt kell mondani, hogy igen. Másrészt az áruk minőségét is rontotta a rosszabb minőségű faáru, emellett sokkal több munkába is került a feldolgozása. Vannak bizonyos ellentmondások a központi elvek és a gyári elvek között. 20 milliós hitelért évek óta harcolunk. Legutolsó hír, hogy nem fogják megadni. Kialakult egy olyan koncepció, hogy a vállalat saját erőből építsen fel egy ilyen gyárat, 700-800 millió forindoés összeggel. Ezt egyszerűen nem lehet megoldani. A vállalat szinten tartásához sem elegendő a rendelkezésre álló eszközünk, nemhogy saját erőből egy ilyen vállalatot -tudjunk létesíteni. Ami a munkaversenyt illeti, úgy érzem, mintha a szocialista munkaverseny az utóbbi években halványabbá vált volna. Nincs meg az a mély tartalom és az a következetes vállalás, amit korábban, 5-6 évvel ezelőtt kézzelfoghatóan tapasztaltunk. Nem eléggé irányítják a brigádok figyelmét azokra a feladatokra, amik ezeknek a brigádoknak a munkáját hatékonyabbá tudnák tenni. Éppen ezért mi azt tervezzük,-----------------JL -------------------_]
