Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1968-12-16

r~ “1 s -4- 9 Ha jól született, jól ösztönöz; ha rosszul született, rosszul ösztönöz. Úgy látjuk, hogy ezeken az ösztönzőkön változtatni kell. Ez lenne a termelékenység emelkedésén a fék gátjának az elhárítása. Elhangzott, hogy a jövedelmek a tervezetnél magasabban alakulnak. Általában hol? Kis túlzással azt lehet mondani, hogy általában ott, ahol igen komoly mérvű az állati dotáció. Jött intézkedés,hogy ne legyen túl sok, -de minden vállalatot érintően. S itt a problémám. Ott jöjjön az intézkedés, ahol a tervezetthez képest sok; ahol ki­derült, hogy sokat kértek és mi sokat adtunk. Ez a kifogásom, mert az uj mechanizmusban is meg kell tanulni differenciálni; mert igy előfordulhat, hogy fejlődőképes, jó hozamú kultúrát fognak vissza. Az lenne a javaslatom, hogy hivjuk fel a központi szerve­ink figyelmét arra, hogy bizonyos differenciáltságot honosítsanak meg, s ne minden változtatás érintsen minden vállalatot egyformán. Mert különben ha mindenütt egyformán fogjuk, felmerül, hogy többet fog ártani, mint használni. Azután, azt is mondták, hogy nem fog­ják a jövedelmet minden vállalattól egyformán elvonni. Nem egyedü­­liek vagyunk, ahol a bank a fejlesztési alapj címén 4 %-ot elvont. Ez nem jöveledelm elvonás? Még két dologról röviden: Az anyagi ösztönzéshez: hogy mozgó bért lehessen meghonosítani, alihoz bizonyos bértömeg kell. Kell tudni a tervezetten felülit is honorálni. Az átlagbér ezt megint nem teszi lehetővé. Mi azt próbáljuk csinálni, hogy az 1969-re tervezett várható nyereség egy­­részét évközben kiadjuk a vállalat feladatainak ösztönzésére. Ez azt jelenti, hogy 1970 áprilisában nem a szokásos nyereséget kapják, hanem csak egy hányadát, mivel a többit évközben kívánjuk kiadni ösztönzésül. Nem biztos, hogy a kívánt célt elérjük vele, de próbál­kozunk. Az árváltozásokkal kapcsolatban: voltak nekünk nagyon pozitív árvál­toztatásaink, ahol az emelkedés a csökkenést kiegészítette. A szá­mokkal sok mindent lehet mutatni, de arra nagyon vigyázni kell, hogy a vásárlás gyakoriságát is nagyon vegyék figyelembe. Az embe­rek nem minden nap vásárolnak pl. ruhát, cipőt, stb. Tehát a vásár­lási gyakorisági szorzóval súlyozni kellene és azzal együtt vizsgál­­ni, hogy az egyensúly meglegyen. A változtatásokat illetőn: mi az iparban dolgozók azért nem külö­­nősen dohogtunk, hogy a mechanizmussal kapcsolatos játékszabályok egyrésze csak az év végén, vagy márciusban vált ismertté. Most azonban egy kritikai megjegyzést szabad legyen tenni: a változtatá­sokat időben tessék közölni. Változnak Ösztönzők, változnak bérmu­tatók és kiderülhet, hogy ezek fényében rossz tervet csináltunk 1969-re. Tehát azt szeretnénk, hogy emberileg amennyire lehet,idSben közöljék a változtatásokat, hogy a következő év tervezésénél meg­­filelően figyelembe tudjuk venni. Mert itt az a helyzet, hogy az üzlet­kötéseket jó előre kell kezdeni és nehéz a már lekötött kapacitáson változtatni. Szende elvtárs: '' —......I ... ... . — Az anyaggal_egyetértek és Rózsavölgyi elvtárssal is egyetértek. Az általa kifejtettek elejéhez szeretnék hozzászólni, mert annak politikai, ideológiai jelentősége van. Rózsavölgyi elvtárs félre ne értsen, nem a hozzászólását akarom bírálni. Mondta, hogy sokan bírálják az uj mechanizmust külföldön, baráti országokban is. Lehet, hogy nem vagyok egészen jól tájékozódva, l_­­—dl

Next

/
Oldalképek
Tartalom