Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-12-16
r "i mert olyan nagytömegű, információ van, aminek áttanulmányozására az ember nem képes, és ennek, a következménye az, hogy én nem találkoztam nyilt támadással a’baráti országok sajtójában az uj mechanizmussal szemben. Találkozhat célzásokkal, vagy elméleti sikon folyó olyan megjegyzésekkel, ami felérhet a bírálattal,.- lehet igy is felfogni, - de ilyen a mi részünkről is elhangzik. A következő, - ami talán a lényeghez közelebb áll. Rózsavölgyi elvtárs elmondta, hogy az uj mechanizmus lelkes hive és ha egyes =• hibákat birál, nevezze ezért valaki revizionistának. Nem hiszem, hogy eztználunk valaki tenné. Ezután számos központi rendelkezést bírált. Általában egyetért tehát az uj mechanizmussal, másrész/ről • birálja az uj mechanizmussal kapcsolatos konkrét elképzeléseket. De ez a bírálat nem érinti az uj mechanizmus lényegét, - mondta. Dehát ki birálja el, hogy melyik bírálat érinti az uj mechanizmus lényegét es melyik bírálat érinti csak a részleteit? Annak idején megindult a szovjet sajtóban egy vita, amely elméleti sikon még ma is folyik, s ebben olyan nyilatkozatok is szerepelnek, mint pl. hogy óva intenek a nyereség-kategória túlértékelésétől, stb. Nem tudom, aki ezeket olvassa, úgy gondolja, hogy ez a magyar uj mechanizmus elleni támadás? Ugyanis mindez attól függ, hogy mi hogyan értelmezzük. Igaz az, hogy szabad vitatkozni és pusztán a vélemény-nyilvánításért nem ütnek az ember fejére, de mégsem látom, hol van az a szint és hol van az a sik, ahol nyugodtan lehet folytatni a vitát anélkül, hogy az ember fejére ütnének. Véleményem szerint egyszerűen lelkiismereti sikon. Van viszont, amikor egy plattformon vagyunk olyan erővel, amellyel még csak egyetértés sem képzelhető el, - olyn is van, áruikor egyetértünk csaló éppen nem világos, hogy kivel értünk egyet. Biztos, hogy bizonyos elméleti tisztázatlansággal együttjár mindez. A KB'határozatok tudomásom szerint nem állították azt, hogy a piaci mechanizmusra akárják állítani a szocialista gazdaságot. A kongresszus és a KB minden alkalommal hangsúlyozta, hogy a piaci és egyéb mechanizmust a szocialista gazdálkodáson belül, ennek alapján képzeljük el. Vannak olyan oldalai, amit jobbról, és vannak., amiket balról lehet támadni. Azonban nem elég véleményem szerint leszögezni, csak azt, hogy általában hívei vagyunk az uj mechanizmusnak, hanem körvonalazni kellene, hogy miben vax-s gyünk a hívei. Külön kellene választani a központi politikai és külön a gazdasági intézkedéseket. Van aki úgy érzelmezi az uj mechanizmust, hogy ami kötöttség, az átmeneti; van aki úgy nézi, hogy a központi szerveknek a feladata automata, hogy csak nézik és hát időnként esetleg beleavatkoznak. Hát ha mindent bíráljuk vállalati oldalról, ahol az uj mechanizmus kellemetlenségei nyilvánulnak meg, amely a vállalat részéről megkötöttséget jelent. Egyes elvtársaink az uj mechanizmus lényegétől idegennek tekintenek minden olyat, ami a saját vállalatuk nyereségének maximálásával ellenkező tényező. Tehát csak azzal értünk egyet, ami nekünk megfelel és nem értünk egyet azzal, ami nekünk nem felel meg? Ezt nem lehet. Én úgy gondolom, hogy a nyereség önmaga a vállalati és a népgazdasági érdekek tartós, komoly összhangját nem biztosítja. De ez nem is baj. Éppen azt mondtuk,hogy felszínre jutnak az érdekek, - az eddig burkoltan összecsapó érkekek. A vállalati érdek véleményem szerintiiem tükrözője a népgazdasági érdeknek. Ezt újra hangsúlyozni akarom. S ez nem bűn véleményem szerint. Tudomásul kell vonnunk.saját korlátáinkat, mert nem látjuk egyformán a világot, minden jóindulatunk és őszinteségünk mellett. Nekem pl. az a véleményem, hogy az uj mechanizmus hívének lenni nem revizionizmus. De annak már van revizionista stihje, aki azt L - —— _l
