Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)

1968-11-09

r- 10 -egyházak ma is kapnak a Szovjetunióban,is, csak a pravoszláv egyház nem kap, miután annak olyan óriási jövedelme van, hogy inkább adóztatni kellene, mint támogatni. Elmerült nálunk, hogy ha államilag sem támogatjuk^ az egyháza­kat, akkor st mondják, hogy az állam éhhalálra kárhoztatja őket, s járnak a lakosság nyakára. Ivíost a Pol.Biz. úgy döntött, hogy meghosszabbítja a korábbi döntésben meghatározott időt. Azért döntött úgy, mert akkor úgy látta, hogy olyan mértékben csök­kent az egyházak befolyása, hogy nem lesz szükséges tovább fenn­tartani. A valóságban most látjuk, hogy nem olyan mértékben csökkent, mint ahogy azt akkor gondoltuk. Ami a papok jövedel­mét illeti, ezt az Egyházügyi Hivatal pénzügyi főosztálya keze­li, fizeti a személy szerinti havi jövedelem-kiegészítést és az illetékes szervek felé fedezi a kiadásokat. Kiszámítva, a papok jövedelme az átlag bérből és fizetésből élők szintjén mozog. Ezt sérelmezték is. Véleményem szerint ez csökkenő tendencia, - tehát egy pozitív irányú fejlődés van a mi érdekeink szerint. Egy következő fontos dolog jelentkezik itt, hogy a Pol.Biz. hatá­rozata úgy kívánja, hogy ez együtt járjon, az egyházak,befolyásé­­nak csökkenése az anyagi támogatás csökkenésével. Tehát el kell érni a további anyagi erő csökkentését is. Ha az egyházban állan­dósult a paphiány, nem képesek biztosítani a kiesést, akkor megint egy olyanfajta területen léptünk előre, amely ugyancsak ezt a célt szolgálja. Ugyancsak nagyon fontos, hogy az együttműködés kereteit és formá­it kezdeményezően nekünk kell meghatározni. Fejleszteni úgy az együttműködést, hogy kereteit, formáit mi szabjuk meg. Nem szabad megengedni, hogy a lojalitásra, együttműködésre a pápák hivatkoz­va a papok több világi fórumokhoz jussanak. Egyetértek azzal a tendenciával, hogy visszaszorítani a közéleti szereplésnek bizonyos olyan formáitól őket, amely nem úgy szól, hogy közben ne tudják érvényesíteni világnézeti befolyásukat. Tehát minden olyan köz­életi szerepléstől vissza kell Őket szorítani, ahol világnézeti befolyásukat érvényesíteni tudnák. A másik, hogy a nemzetközi politikában szeretnénk hasznosítani a papoknak a szereplését. Ezt kell tulajdonképpen a helyi politikálás­­sal elősegíteni belpolitikai vonatkozásokban. Ebből kiindulva olyan módon lehetne itt feladatokat szabni, hogy a Tanácsnak, a Népfrontnak az egyházpolitikai tevékenységére vonat­kozó konkrét feladatokat kellene meghatározni. Ugyancsak az érté­kelés abból a szempontból kicsit merevnek tűnik, hogy vannak pozi­tívak, passzívak és negatívak. Véleményem szerint csak ilyen 3 ka­tegóriába szorítani nem lehet, hanem itt is differenciálni kell. Nagyon egyetértek azzal, ami a párttagság vallásosságára vonatko­zik. S ha van dolog, amit az egyházpolitikai kérdésekkel kell fel­vetni, ez az, hogy a párton belül kell nekünk most már a párttag­sággal járó követelményeket jobban érvényre juttatni. A Szerve­zeti Szabályzat most sem tartalmaz olyan pontot,hogy csak ateista lehet párttag. Vegyük figyelembe az alapvető politikai követelmé­nyeket, amiket figyelembe kell venni, a meggyőző munkát kell foly­tatni, s még el képzelni azt is, amikor egyszerű munkái ve­szünk Bel, azzal/nem“lehet olyan szigorú követelményeket támasz­tani, mint amit egy értelmiségi területen dolgozóval szemben fel­állítunk. Tehát nem lehet kimondani eleve, hogy vallásos beállí­tású dolgozót nem veszünk fel, hanem személy szerint kell megnézni mindenkit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom