Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-11-09
r- 10 -egyházak ma is kapnak a Szovjetunióban,is, csak a pravoszláv egyház nem kap, miután annak olyan óriási jövedelme van, hogy inkább adóztatni kellene, mint támogatni. Elmerült nálunk, hogy ha államilag sem támogatjuk^ az egyházakat, akkor st mondják, hogy az állam éhhalálra kárhoztatja őket, s járnak a lakosság nyakára. Ivíost a Pol.Biz. úgy döntött, hogy meghosszabbítja a korábbi döntésben meghatározott időt. Azért döntött úgy, mert akkor úgy látta, hogy olyan mértékben csökkent az egyházak befolyása, hogy nem lesz szükséges tovább fenntartani. A valóságban most látjuk, hogy nem olyan mértékben csökkent, mint ahogy azt akkor gondoltuk. Ami a papok jövedelmét illeti, ezt az Egyházügyi Hivatal pénzügyi főosztálya kezeli, fizeti a személy szerinti havi jövedelem-kiegészítést és az illetékes szervek felé fedezi a kiadásokat. Kiszámítva, a papok jövedelme az átlag bérből és fizetésből élők szintjén mozog. Ezt sérelmezték is. Véleményem szerint ez csökkenő tendencia, - tehát egy pozitív irányú fejlődés van a mi érdekeink szerint. Egy következő fontos dolog jelentkezik itt, hogy a Pol.Biz. határozata úgy kívánja, hogy ez együtt járjon, az egyházak,befolyásénak csökkenése az anyagi támogatás csökkenésével. Tehát el kell érni a további anyagi erő csökkentését is. Ha az egyházban állandósult a paphiány, nem képesek biztosítani a kiesést, akkor megint egy olyanfajta területen léptünk előre, amely ugyancsak ezt a célt szolgálja. Ugyancsak nagyon fontos, hogy az együttműködés kereteit és formáit kezdeményezően nekünk kell meghatározni. Fejleszteni úgy az együttműködést, hogy kereteit, formáit mi szabjuk meg. Nem szabad megengedni, hogy a lojalitásra, együttműködésre a pápák hivatkozva a papok több világi fórumokhoz jussanak. Egyetértek azzal a tendenciával, hogy visszaszorítani a közéleti szereplésnek bizonyos olyan formáitól őket, amely nem úgy szól, hogy közben ne tudják érvényesíteni világnézeti befolyásukat. Tehát minden olyan közéleti szerepléstől vissza kell Őket szorítani, ahol világnézeti befolyásukat érvényesíteni tudnák. A másik, hogy a nemzetközi politikában szeretnénk hasznosítani a papoknak a szereplését. Ezt kell tulajdonképpen a helyi politikálással elősegíteni belpolitikai vonatkozásokban. Ebből kiindulva olyan módon lehetne itt feladatokat szabni, hogy a Tanácsnak, a Népfrontnak az egyházpolitikai tevékenységére vonatkozó konkrét feladatokat kellene meghatározni. Ugyancsak az értékelés abból a szempontból kicsit merevnek tűnik, hogy vannak pozitívak, passzívak és negatívak. Véleményem szerint csak ilyen 3 kategóriába szorítani nem lehet, hanem itt is differenciálni kell. Nagyon egyetértek azzal, ami a párttagság vallásosságára vonatkozik. S ha van dolog, amit az egyházpolitikai kérdésekkel kell felvetni, ez az, hogy a párton belül kell nekünk most már a párttagsággal járó követelményeket jobban érvényre juttatni. A Szervezeti Szabályzat most sem tartalmaz olyan pontot,hogy csak ateista lehet párttag. Vegyük figyelembe az alapvető politikai követelményeket, amiket figyelembe kell venni, a meggyőző munkát kell folytatni, s még el képzelni azt is, amikor egyszerű munkái veszünk Bel, azzal/nem“lehet olyan szigorú követelményeket támasztani, mint amit egy értelmiségi területen dolgozóval szemben felállítunk. Tehát nem lehet kimondani eleve, hogy vallásos beállítású dolgozót nem veszünk fel, hanem személy szerint kell megnézni mindenkit.
