Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1968-11-09
sI -11 -A másik dolog, hogy teljes egészében másként kell néznünk a funkcionáriusokat. Egyetértek Somló elvtárssal, hogy nemcsak pártfunkcionáriusokkal szemben, hanem minden fontosabb állami funkcióban lévő, de pártonkivüli vezetővel szemben is, pedagógusokkal szemben is. Ugyanúgy nem magánügy a vallás ezek számára sem, s ennek most már érvényt kell szerezni. Egyetértek, hogy ezt most már következetesen kell csinálni. De ilyen megfogalemazást ne használjunk, &ogy jelenleg nem marxista alapokon nyugszik az egyházpolitikánk. En nagyon szívesen vitatkozom az elvtárssal ha/ kell, hogy ez igen is, határozottan marxista-leninista elvi alapon nyugvó egyházpolitika. De az is igaz, hogy nem egyszer nem vagyunk következetesek az elvi politika végrehajtásában, különösen az alapszervezetekben. Itt is következetesnek kell lenni. Ilyen módon kell a határozatoknak érvényt szerezni. A szóbeli kiegészítést illetően:- Hogy az ateista propaganda helyes-e, vagy nem. Itt is vannak érgényes határozatok. 1965-ben elfogadott határozatok, állásfoglalások világosan kimondják, hogy az ateista propaganda olyan értelmezését nem tartja helyesnek, amely azonosul a polgári nézetekkel. Ez nem helyes módja a vallás elleni harcnak. Ezért a korábbi határozatai kimondják,hogy az helyes, ha a mi világnézetünket tanítjuk. De nem úgy, ahogy itt van, hogy a munkások körében kell szorgalmazni a marxista-leninista oktatást. Azt hiszem, hogy ennek még nincsenek meg a feltételei. Nem ilyen széles körben kell nekünk elvont erkölcsi és világnézeti kérdésekkel foglalkozni. Jobban előtérbe kerül az egyház részéről is az emberek mindennapi tevékenységével, érdeklődési körével való foglalkozás. Ezt nekünk is fontos, hogy figyelembe vegyük. A papok részére kiadott útmutatás, tanács előírj a,hogy a mai papnak mennyire fontos, hogy a tudományokban otthon legyen, a napi politikai és nemzetközi eseményekben jártas, stb. Ha ezekből kihagyjuk a teológiát és a papot, akkor ez megjelenhetne a kommunisták számára kiadott tanácsként is, hogy széles körű jártasság és ismeret, tudás megszerzése szükséges. Ilyen kérdésekkel kell foglalkozni, s akkor rögtön adódik, hogy az elvont világnézeti kérdésekkel való foglalkozás a tömegekben még nem ért meg. Ilyen értelemben érvényes határozatok vannak és ezt kell a PB határozatában is megfogalmazni és érvényesíteni. Egyébként ez már filozófiai probléma, s nem tudnék vele egyetérteni, hogy a materialista világnézet ismeretelméleti vonatkozásait le lehet szűkíteni a természettudományos ismeretekre. Ami a társadalmi, családi szertartásokat illeti, nem tudom, hogy erre mi szükség van, ennek a megkülönböztetésére. Azt pártonkivüli is igényelheti, hogy ne legyen papi temetés. Itt azonban meg kell mondani, hogy Budapesten van nekünk egy másik nagy gondunk is, amit az anyag meg sem említ ilyen összefüggésben, ez pedig a házasságkötéssel kapcsolatos. 5 házasságkötő terembe elmentem és azt tapasztaltam, hogy 5-6 fiatal pár állt sorba és a szegény anyakönyvvezető futószalagon adja össze őket. Ilyen formában ez teljes egészében illuzióromboló. Nem leszünk versenyképesek az egyházi esküvővel, ha ez igy történik. Az ünnepélyesség biztosítása az több mint szép termet adni. S ha rá tudnánk szorítani a tanácsot, hogy ezen a téren változás legyen. Ebben is jó lenne előre menni. S ugyanígy van a keresztelő helyett a névadó ünnepségeknél is. L— 12 I
