Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-09-30
r "i- 6 -Úgy érzem, amikor elolvastam ezt az anyagot, hogy minden lehetőség megvan, végre kell hajtani, s akkor minden rendben lesz. Az anyagban szerepel, hogy a kádermunkában erősödött a vezető testületek szerepe, ez igy igaz, de hozzá van téve, hogy ezzel csökkent a szubjektivizmus. Ez is biztos, - de azt hiszem, hogy még ma is reális veszély a kádermunkában a szubjektivizmus. Sokszor előfordul, hogy- egy-egy ember, aki valamilyen módon bekerül valahová, viszi magával a barátait, s egymást támogatják mindenben. Tehát a szubjektivizmust illetően véleményem szerint kimondhatjuk, hogy ellene változatlanul fokozott harcra van szükség. Szende elvtárs: A Pol.Biz. határozata és az előttünk lévő anyag is olyan elveket erősít meg, illetve tartalmaz, amiket úgy gondolom, mindannyian csak üdvözölhetünk. Gondolom, az egész vitának a tárgya az, hogyan lehet ezeket az elveket megvalósítani. Az anyaggal és a hatásköri listával lényegében egyetértek. Ami megjegyzésem lenne: a néhány évi tapasztalat után a véleményem az, hogy a PB általában helyesen dönt a káderügyekben. Tehát, ha vitatkozunk is a káder-hatásköri lista egyes kérdéseiben, ez nem jelenti, hogy a párt kádermunkában meghatározó szerepe sikkadna el, vagy a PB döntései nem lennének helyesek. A hatásköri listával kapcsolatban a probléma a következő: állami vonalon is megvan a hatásköri lista. Egy ilyen kis cégnél, mint a miénk, az volt eddig, hogy állami vonalon az igazgató, a főmérnök, a minisztériumi hatáskörben voltak. Pártvonalon ugyanezek a hatáskörök a kerületi PB kezében is voltak. A jelenlegi hatásköri lista szerint pártvonalon egyértelműen megy az, hogy a hatásköröket bizonyos mértékig lejjebb kell adni. Ezzel az elvvel is személy szerint egyetértek, csak az okoz problémát, hogy nem lehet ez csak egyoldalú. Ugyanis, ami eddig a KGM hatáskörében volt, az megmarad ezután is, nem adja le a mi igazgatónk hatáskörébe; másrészt nekünk viszont - a pártszervezetnek - már nem döntési jogunk van - mint a kerületi PB-nek, - hanem csak véleményezési jogkörünk. Eddig a pártszervezet véleményét ki kellett, hogy kérje és figyelembe kellett, hogy vegye és figyelembe is vette. Most azonban a probléma az, hogy keletkezik egy rés a két,hatáskör között, ugyanis pártvonalon nem kerülnek egyes funkciók a pártszervezet hatáskörébe, ugyanakkor gazdasági vonalon megmarad a KGM kezében. így a pártszervezeteknek az a bizonyos meghatározó szerepe a káderdöntésekben nem növekszik, hanem csökken. S az ebből eredő problémákra volt a közelmúltban egy példa, aminek következtében nem tudok pillanatnyilafe olyan bizalommal tekinteni a KGM kádermunkája elé. Azt látom, hogy jelenleg a KGM átszervezése folyik, s ott a káderek tömegével kell foglalkozniok. Nyilván, egy sor ember válik feleslegessé, s ebből következik, hogy egy sor olyan ember kerül az üzemek vezetésébe, akik véleményem szerint nem volt helyes, hogy egyáltalán a KGM-be kerültek. Helyesek az olyan döntések, amikor politikai, vagy emberi magatartásuk, vagy éppen követett káderpolitikájuk során kitesznek embereket, - de ezek az emberek újból vezető funkcióba kerülnek. Véleményem szerint ez a módszer nem helyes. S nem illik végképp a Pol.Biz. kádermunkáról hozott határozatának a végrehajtásába. L—----------------d __________ _______________ _ ____________________________.
