Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-12-16
« .... ' És itt van az a kérdés amitől én nagyon félek, mert világos,.hogy egyenként hajtják végre a feladatokat, de ha egy pillanatra is megfeledkeznek, hogy mi történik a másik üzemben.és csak.azzal törődnek, hogy sajat egységük teljesítse tervet es a .másik üzem esetleges nehézségeit nem vesszük figyelembe, nem adjuk meg a. kellő segítséget, ez összességében, nagyságrendjében komoly mértékben nehezíti a gazdasági mechanizmus eredményességét. Munkánk során ne szorítsuk vissza az aggodalmat, kisérjen bennünket végig, de arra vigyázzunk, hogy ez az aggodalom ne legyen destruktív; legyen építő, ösztönző, a felelősséget állandóan ébrentarto és ezt ne csak a saját egységűiméi érvényesítsék. A munkatervvel kapcsolatban márc. 22.-én szer pel a jubileumi évfordulók megünneplése. Itt egy változást javaslok. Budapest alapításának 100-ik évfordulóját nem szoktuk megünnepelni. Történelmileg Buda és Pest közigazgatási egyesítéséről beszélünk. Javaslom a fenti szöveget"Budapest fennállásának 100. évfordulója " kijavítani. • \ Csányi elvtársnő? A magam részéről nagyon pozitívan értékelem, hogy egy ilyen összefoglaló jelentésben vitaanyag szerepel.Amit az elvtársak felvetettek azzal egyetértek, alapvető kérdések. A cím alatt is ezek a problémák szerepelnek, a pártbizottság irányitó munkájának tapasztalatairól van szó. Nagyon exponált kérdések, azok amit Schumeth elvtárs kiemelt. Ezt látni lehet, minden vezetéselmélet gyakorlati problémával ügg össze, még pedig nem olyan vezetéselmélet, amely kívülről kívánja, hanem belülről segítsük, javítsuk a munkát. Ez tartalmilag elég bonyolult, olyan nagy kategória, hogy több minden belefér. Pl. demokratikus centralizmus kérdése, stb. Az uj gazdasági mechanizmus megmagyárázásában ,a kérdést nem tudtuk teljes egészében lebontani. Ebben van igazság, ez már egy fejlettebb felvetése a problémáknak, az,üzemi egységeken belül vajon milyen szerkezetek alakulnak majd ki. Azok a kérdések, amit az elvtársai feszegetnek a közgazdasági életünkben jelentkező humanizációs tendenciákat féltik ebben lényegében van igazság, de nekünk úgy kell ezt a humanizációs tendenciát felfognunk, hogy milyen fő csatornán lehet kivédeni..Nekünk, amikor a kérdéssel foglalkozunk az elvi, módszerbeli kérdéseknek a feldolgozását kell előtérbe helyeznünk. Ne úgy elemezzük, ne úgy vizsgáljuk, hogy az "uj mechanizmus hatása", hanem hogy módszerében mit tudtunk ehhez tenni. Arra gondolok, hogy ki kell dolgozni, hogy a gazdasági vezetésen belül a humanizációs oldalnak a megvalósulását - mely alatt az embervédelmet.értem - hogyan épül az uj gazdasági mechanizmusba. Ezt meg kellene néhány üzemben vizsgálni, Ök.maguk derítsék ki, hogy hogyan tudnának ezek a kérdések megvalósulni. Ennek egy részkérdése, hogy ez hogyan vetitődik majd.a munkaügyi osztályokra. A munkaügyi osztályoknak kulturális, szociális szerepük lesz, hogy milyen gárdát választanak össze hogy nevelikazt és ebben a Szakszervezeten keresztül a pártszervezeteknek is nagy szerepük lesz. Az anyag 2..oldalán szerepel a napi politikának a felvetése. Véleményem szerint az.elemzés.egy kicsit túlzottan szembe van állítva a " napi - az általánossal". Nem lehet csak napi politikához dolgozni. L-----------o------------_j
