Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1967 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1967-12-16
r “1 I-u-Trencsényi W. Imre -elvtársi Két témával kívánok foglalkozni, ez az aggodalom és a vicc kérdése. Schumeth elvtárs bevezetőjében érintette az aggodalmat, amikor különböző rétegek hozzáállását jellemezte az uj mechanizmust illetően. Általában véve helyeslik, elfogadják, megértik a mechanizmust* de aggodalommal is találkozunk • Bizonyos fokú destruktív hozzállás is van. Nagyon örültem, hogy ezt az aggodalmat Schumeth elvtárs nem megbélyegzően mondta, hanem természetesen.Lényegében akkor, amikor egy uj szakasz előtt állunk, a felelősséggel rendelkező emberekben az elfogadás és helyeslés mellett aggodalom is jelentkezik. A viccek az eseték egy részében az aggodalmat tükrözik. Akkor amikor az aggodalom és a vicc együtt jelentkezik ekkor jön létre a szatíra. En az uj mechanizmust és a Szovjetunió gazdasági fejlődésében végbement NEB-korszak közé egyenlőségi jelet tennék. Nagyon sok hasonlóságot találok benne. A NEP-korszakot is kisérték aggodalmak, a szocializmus veszélyeztetését látták benne. A Szovjetunióban ebben a korszakban fejlődött ki leginkább a szatirikus irodalom. Ez bizonvos értelemben jó is, mert figyelmeztetőleg hat, felhívja a hibákra időben a figyelmet. Az uj gazdasági mechanizmusnak is, mint annak idején a NEP-korszaknak meg vannak azon veszélyei, amellyekkel nem nézünk szembe.Nagyon helyes tendencia, ha az aggodalom és a vicc úgy jelenik meg, hogy szatíra formájában idejekorán feltárja, felhívja a figyelmet a szocializmust veszélyeztető hibákra. Vannak dolgok, amit előre pontosan kiszámítani nem lehet* csupán sejteni, ilyen az uj mechanizmus kibontatkoztatása során, az emberektudatában megjelenő -nyersen mondva - kapitalista szemlélet esetleges kifejlődése. Termelődik egy olyan szemlélet, mely minden cselekedet, minden erőfeszítés, minden munkateljesítmény közvetlen anyagi ellenértékét , számítja és ez nem a közösség, hanem a saját zsebe javára jelentkezik. Ez annál nagyobb mértekben bontakozik ki, minél kevesebbet számolunk vele. Minden kommunistának az üzemben komoly pedagógiai feladatai vannak és ezen pedagógiai feladatok keretében a viccekre is reagálni kell. Az aggodalmat ne folytsuk el, a vicceknek legyünk mi az urai és tudjuk azt, hogy mit terjesztünk és hova vágunk velük, mert vannak olyan vicc-terjesztések, amelyekkel magunk alatt vágjuk a fát. Tudom, hogy nem ez a mechanizmus szemlélete, de ilyen jellegű emberi hibák felszínre fognak kerülni, mint ahogy azt a NEP-korszak is kitermelte. A szovjet fejlődés hősei voltak a szatíra irók, akik az ilyen jellegű, pillanatnyi közhangulattal szembeszálltak, felhívták a figyelmet és egyben megjelölték a továbbfejlődés útját is. Mindent meg kell tennünk, úgy gazdaságilag, mint ideológiailag az uj gazdasági mechanizmus sikere érdekében. Azt hiszem bicr.m hiba volna, ha ezekkel a kérdésekkel csupán akkor foglalkoznánk, amikor már tömegesen jelentkeznek, ezzel előre kell számolnunk. Úgy érzem nagyon felelősségteljes feladat előtt állunk és hibát követnék el a párttal szemben, ha ezen a párhbizottsági ülésen ezeket elhallgattam volna. Akis gazdaság politika kialakítására vonatkozó kérdésre Gábor elvtás azt a választ kapta, hogy -töröljük a "kis" szót. Hadd mutassak rá, hogy nem véletlenül került ez a "kis" szó oda. De miért került oda? Kezd kialakulni, hogy a nagy gazdaságpolitika nem irányvonal, hanem van egy külön gazdaságpolitikája a Danuviának, Világítástechnikának stb. U— - J
