Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1964 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1964-10-16
r "i Itt volna egy olyan javaslatunk, hogy fel kellene kutatni azokat a fő bejáró vonalakat és az adott falubap, hogy községben a Tanács illetékes szerveivel közös akciót indítani, hogy ezek az emberek se essenek ki a hatókörünkből. A kulturális, a népművelési munkában nagyon sok elfogadott, jó módszer van. Megpróbáljuk megalakítani a Danuviában a népművelők klubját. Ha ezek az emberek naponta összejönnének és módszereiket, gondolataikat meg tudnák vitatni, ki tudnák cserélni, és ezeket az embereket mozgósítani tudnánk a napi eseményekre, akkor sokkal eredményesebbé válna a munka. Mi is szeretnénk olyan pezsgő kulturális étetet folytatni, létrehozni, amiről Trencsényi elvtárs is beszélt. A két anyag elolvasása bizonyítja, hogy az elvtársak látják, hogy a kulturális munka milyen szerves része egész életünknek. Ezt most le kellene bontani üzemi szintén és ehhez alakítani az egész ilyen .irányú munkát. Fülöp elvtárs: Olyan kérdés a felszólalásokban nem hangzott el, amelynek eszmei tartalmával vitatkozni kellene az anyag összeállítói részéről. Színes, tartalmas, felelősségteljes áílasfoglalásaik voltak az elvtársaknak. Ami az anyagot illeti, úgy érzem, az elvtársaknak igazuk van. Rózsavölgyi elvtárs felvetette, hogy úgy állít be az anyag kérdéseket, mintha kifogásolná, holott ténylegesen fennálló kérdésről van szó. Ha azt mondjuk, hogy sok a tájékozatlanság, a tisztázlatlan kérdés pl. a KGST-vei kapcsolatban, azt*hiszem, nem mondunk valótlant, mert valóban van iíyen. Sokszor persze nagyon sötét színben festik le egyik-másik részről ezeket a problémákat, ami nem igaz... Ami azt a javaslatot illeti, hogy ezt az anyagok minél szélesebb körben ismertessük a párttagok között, eri'e most majd nyílik lehetőség. S nyilván a KB álláspontja után sokkal szélesebb megvitatásra lesz lehetőség. Felcsuti elvtárs: En nagyon örülök annak, hogy ilyen kopplex volt a vita”' és tényleg tükrözte azt a helyes elvet, hogy nem „ lehet egymástól elválasztani e két munkaterületet, hanem a legszervesebben egymáshoz tartozó munkaterületről van szó, amikor , a művelődés, a népművelés és az ideológiai munkáról van szó. Amit az elvtársak javasoltak, azt hiszem azzal egyet lehet érteni. Több oldalról merült fel a lakóterületnek a kérdése, annak kulturális ellátottsága, a lakóterületen folyó művelődés problémája. Az emberek munka után hazamennek a lakásukba, s ténylegesen probléma, hogy az a szabadidő a lakóterületen milyen tartalommal telítődik, nyujtunk-e lehetőséget arra, hogy jól töltsék el a szabadidőt? 8 itt különösen felvetik a fiatalok problémája, -akik nyilván, az egyéni olvasáson, szórakozáson túl, 'Valamilyen társas életet is akarnak élni, s erre már ®lehetőség nincs. Nincs ahol összejöhetnének, vagy legalábbis rendkívül kevés az ilyen hely. A kollektív társas együttlétre a tárgyi feltételeket nem teremtettük meg. Nincs lehetőség a klubéletre, különösen a lakóterületen nincs ez meg. Volt nekünk az ellenforradalom után egy ideig egy klubunk, nem hiszem, hogy a céljaiban volt a hiba, hanem nyilván nem volt elég tartalmas ott az élet. Ez megszűnt és valami más lett belőle. Valahol Budán van egy ilyen nagy jbáncpalota, ilyen nagy klub, ahol összejönnek a fiatalok. Nem tudom, nálunk nem lenne-e ilyen helyiség, ahol összejöhetnének? Javasoltuk, hogy néhány helyen alakítsanak át vendéglátóipari egységeket ifjúsági . szórakozóhellyé. Valamit itt azért mégiscsak xs lehetne tenni, h— —h
