Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
iI -7- 12? I Jelenleg az a helyzet abban versenyzőnk mit tudunk jobban termelni, vagy opyaszt. ni. Tehát igényelnie jobban nőnek , mint aötermé'lés. Természetesen .z a helyes, hogy a társadalmi szükségletek nőnek, de .-yakorlatilag a szükséglete:: és az i gények maximális kielé; ütését csak kizárólag a termelékenység megfelelő alakulása utján biztosíthatjuk. Ezért nálunk minden évben olyan gazdasági terv készül, amely megállapítja a felhalmozás és a fogyasztás közötti arányt, hogy biztosítsuk a termelés a szükséglet kidé ité-‘ nek a •• eg. ■ önsúlyút. így lérreho/zuk. a társadalmi termelést és a tá sadalmi szükséglét bizonyos egyensúlyát. Pártunk Vd-ik Kongresszusa nem másért éppen ezért hatferozott u y állította fd dacul népünk elé, hogy az elkövettezenaő 5 éves terv során 65 - /0%-al növelje az ipar termelését, a Mezőgazdaság terméshozamát 50 - 52/j-al és ezenbelül a nemzeti jövedelmet 50h-al. De a Központi iizodság illetve a kongresszus úgy határozod, .hogy az ipar termelés növekedését 2/3-os termelékenysó gél és a mezőgazda Ságban hasonlóan termelékenységgel kell biztosítani. Hol tartunk kér -.létünkben jelenleg? A jelenlegi terveink szerint 74.1%-os lesz a termelékenység kerületi szinten, természetesen ezt .még fokozni lehet és kell is, annál is inkább, kert kerületünkben is érvényes az a marxista álláspont, mely szerint a szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életkörülményeinek a javításával, melynek egyetlen j”'' fő feltétele a termelékenység növekedése. Ez az arány azonban nem mindig jár együtt a szocializmus építése és a dolgozók, életkörülményeinek az alakulásával.Különösen nem az ellenforradalmin előtt, hiszen mindnyájan ismerjük ez idő alatt ez az arány stagnált. Az ellenforradalom után az MSZMP helyes, következetes politikájának alkalmazása során felszámoltuk, megteremtettük a társadalmi és az egyéni érdek azonosságát. Az egyéni és a társadalmi érdek: £ ’ Felmerül a kérdés melyiknek kell alárendelni a másikat, vagy egyáltalán alá-e kell rendelni, melyik rendelhető alá a másiknak. Megkövetelhetjük-e ha valaki saját növekvő szükségletét növelni kívánja, hogy növelje a szocialista társadalom anyagi technikai bázisát. Vagy feltétlenül mindenkitől megkövetelhető, hogy az egyéni érdekét alárendelje a társadalmi érdeknek? Általában igen. De a vezetőktől minden körülményét: között. De legalább azt mindenkitől megkövetelhetjük, ho:y ezt a kettőt az egyéni és a társadalmi érdeket L----------------------n
