Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1961 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1961-03-25
' ■ r — _— — _____________________________________ __________________________________________________________ | 128 J összhangba hozza.Mi azt mondjuk, úgy gondoljuk, hogy helyesen! Hu ma a saját személyes szükségletedet fokozni akarod és nemcsak, ma hanem holnap is, akkor növeld a szocialista társadalom nemzeti jövedelmét a szocialista társadalom jólétét.Azt azonban látni kell, hogy sokéi azt nem lehet te ni, ho,.y csak a végcélra hivatkozzunk, a távlati perspektívára, hanem f.gyedembe kell ve .ni azt is, hogy az egyénnek tapasztalni kell azt is, hogy a szoc .alizmus építése az ő személyi szükségleteinek a jobb kielégítését közvetlenül is szóig. Íja. Ezt a munkásosztály és a dolgozók érdekeinek a kifejezője a mi F.-.rtunk, amely a. proletárdiktatúra állama, annak intézményei és tevékenysége utján meg: is valósítja. A szocializmus építése során a munkások és az ossz dolgozók egyéni érdeke, továbbá az állam érdekei e jellegüket tekintve azonosultak. Ez azért történhetett meg, mert a magántulajdon és vele együtt a kizsákmányolás is megszűnt. Éppen ezért a Pártnak az államnak, az állami és társadalmi szerveknek legfőbb feladata a tömegek szolgálata,a tömegen érdekeinek érvényesítése, mert csak i ;y valósulhat meg az egyéni és ás a társadalmi érdek összhangja. Azonban azt tudni kell, hogy ennek az Összhangnak a létrejötte nem válik azonnal tudatossá a dolgozók előtt. Lenin elvtárs azt mondja, ogy azért kell dolgoznunk, hogy kiirtsuk azt az átkos szabályt, kiki-magáért csak Isten mindannyiunkért, azért kell dolgozni, hogy kiirtsuk azt a szokást, amely a munkát csak kötelességnek tartja, csak a megállapított norma szerint fizetett munkát ismeri el, azért kell dolgozni, hogy a tömegek tudatává és mindennapi szükségletévé tegyük azt a szabályt, hogy mindenki egyért, mindenki mindenkiért. A marxizmus azt tanítja, hogy az ember szükségletek, Ízlése nem egyforma és nem is egyenlő, nem is lehetnek egyenlőek sem minőségre sem mennyiségre. Tehát abból adódik, hogy az egyéni érdekek is különböznek.Ezért feltétlenül figyelembe kell verni a érdekek összenan,golasa során, az osztályOj.». , a csopor gox eraekeiu. Felmerül a kérdés, hogy a népgazdaság és a vállalati érdek ho■yan néz ki a mi népgazdaságunkban? Az üzemi és a népgazdasági érdeklNem vitás az üzemi érdeket teljesen, alá kell rendelni a népgazdaság előrehaladása érdekében a társadalmi szüksé. let kialakulása érdekében, a népgazdaság és a társadalmi szükséglet kielégítésének. Va yis az üzemi érdeket alá kell általában rendelni a népgazdaság érdekének!De ez nem mindig van így az egész népgazdaság érdeke pl. az ipar! L-------- - 1
