Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1960 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1960-03-12
ÍL ü ú i l|-7 I Nem tudom, helyes volna-e az a módszer, hogy pl. a kommunista igazgatók vezetnének le egy-egy KISZ oktatást. így közelebb kerülnének a fiatal dolgozók problémáihoz. Itt van a serdülő kor problémái, miért ne tarthatna erről egy-egy előadást mondjuk az igazgató és a párttitkár? Nem tudom, mi volna a véleménye a KISZ Bizottságunknak, pl. ha a lakóbizottsági választásoknál megbíznák a KISZ-fiatalokát olyan munkával, hogy elmennének a lekóterületre az egyik kommunista elvtárssal a lakókhoz és meghívnák a lakóbizottsági választásra. Vagy a lakóbizottsági választásokat előkészítők közé adnának KISZ fiatalokat. Virág elvtárs: Én is pedagógus szempontból szeretném vitatni a kérdést. *A középiskolák tanári kollektívájáról beszélek. Az általános iskolákban már minőségi változás történt, ív. a má.r úgy beszélünk, hogy nevelő-oktató szerepet töltenek be, ehhez nagyon sok embert ki kell lendíteni a nyugalmából. Szabados elvtárs által elmondottak azért nem egészen igy vannak. A felületes szemlélő talán igy látja, de nem igy van. Tapasztaltuk azt, hogy az egyetem nem készíti fel az életre a fiataloz-x kát. Ezek a fiatalok pl. azt sem tudják, hogy mi a szakszervezet. Nem tudják, hogy mennyi érték, munka, fekszik abban, hogy tanulni tudnak, mit tett azért a Párt, a szakszervezet. Erről fel kell világosítani őket. Megalakítottuk az ifjú pedagógusok között a KISZ szervezetet. Nézzük általában a középiskolai KISZ szervezet munkáját. Azt hiszem, itt mélyebben kell keresni az okokat. Nézzük meg az úttörő szexvezet és a középiskola közötti különbséget. Az úttörő szervezet lényegesen jobb módszerekkel dolgozik, mint a KISZ szervezet. Nagyon sok olyan jó módszert alkalmaznak, amit a középiskolás KISZ szervezet nem tud alkalmazni. Jobban alkalmazkodnak az életkori sajátosságokhoz, inint a KISZ. Egy kicsit jobban kellene a középiskolai réteggel mint szerkezeti , formával foglalkozni. A KISZ szeivezet nem engedi meg, hogy az elsőéves gimnazista KISZ tag legyen. 800 középiskolásból J1 KISZ tagunk van, ez nem nevelési tényező. Általában a középiskolai KISZ neveléséből az érzelmi nevelés teljesen kimairsd. Meg kell nézni a KISZ szervezet tagfelvételének a sivárságát. Erre nagyon kell gondolnunk. Azután' itt van a KISZ szervezetek önállósága és a tanári kar részvétele a KISZ munkában. Ez is olyan, hogy nem hogy örülnénk, hogy van egy-két tanár, aki mái* hozzánk szelídült, azon vitatkozunk, hogy ilyen és ilyen iskolás stílust kifogásolunk. Nagyon keményen bánunk ezekkel. 14-18 éves korig szervezetten fluktuál a KISZ tagság. A 4-ik évben szinte majdnem megszűnik az ifjúsági szervezet, tehát a 2-ik, 3-ik, és a 4-ikben félig lehet szó a KISZ neveléséről. A 4-ikeseknél már nem nagyon számíthatunk, sőt a negyedrésze el/is hagyja az iskolát és akkor még itt vitatkozunk, hogy ki is legyen KISZ tag. A pedagógus pártszervezet nagyon sokat foglalkozik a KISZ munkával. Tehát itt az elsősök között én nagyon jelentősnek látnám, hogy a kerületi KISZ Bizottság is foglalkozna ezzel. Nézzük meg az értelmiségi munkát e szempontból. Nem uj dolog, hogy nehéz az értelmiség között végezni tömegszervezeti és pártmunkát. Az értelmiségi munkakörök olyanok, hogy általában egymaguk oldják meg a feladatokat, ugyanez vonatkozik a tanárokra is, ehhez keüene nekünk valahogy hozzáidomítani a munkát. U----------
