Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.19.a/3)
1959-10-03
F" = í ‘ -1 "''230 az Az egyik ilyen szemlélet, amely ma már szükségtelennek tartja a harc vitelét, illetve azt mondja: a politikai és gazdasági konszolidáció a harc végét jelenti, és azt mondja, ma mar nem olyan érdekes a harc, mint az ellenforradalom alatt/ volt, mint a párt újjá-, szervezése idején, micsoda harc volt akkor, micsoda lend let, ma már szürke a pártélet, nem köt le, nem mozgósít és itt kellene talán elemezni ilyen oldalról, hogy ténylegesen ebben igazuk van, más volt akkor. Akkor ugye sokszor a fegyveres viadalokig éle/ződött az osztljharo. Nyíltan álltunk szemben az oszt lyellenséggel is az ellenséges nézetekkel. És ténylegesen.az nagyon izgalmas volt. De az is igaz, hogy mások ma a feltételek mint akkor voltak. Mások a küzdelem jellege szempontjából és mások mert az uj feladatok uj harcmódokat követelnek és mások a taxxBXÉtak haro módja szempontjából. Dg a h rci terület és ezt szeretném, gondolom ezt kellene kiélezni, Ugyanaz, mint volt, a Telefongyár, a Danuvia, kettes körzet, Aluminiumgyár, csak a módja és a jellege változott meg. Akkor a szocialista vívmányok megvédéséért folyt a harc. Ma a szocializmus továbbépítéséért és vajon ez nem- . e olyan izgalmas kérdés, mint volt az akkor. így gondolom, esetleg i@y lehetne eztet elemezni. A másik ilyen kérdés a cselekvési egység szempontjából, hogy vannak egyes elvtársak, akik zártunknak alfáját és ómegáját a kérdések megvitatásában vagy a legjobb esetben a határozatok meghozatalában látják. És ezzel úgy érzik, eleget tettek kötelességüknek és feladatuknak. Ez kb. úgy néz ki, hogy azt mondják egyes elvtársak én mindig résztveszek a taggyűlésen, én mindig hozzászólok. Elvtársak én aktív tagja vagyok a pártnak. Ha megkérdezed mit csinál a határozatok végrehajtásában, akkor nem tud egy szót se szólni. Na ez sem a tagság zömére, a tagság egy kis részére vonatkozik. Ezek ugyancsak megfeledkeznek a pártgiunka m-'sik oldaláról, a gyakorlati oldaláról a pártmunk'nak, a határozatnak a gyakorlati életben való megvalósitásár^ól. Talán úgy lehetne megfogalmazni, elfelejtjük azt, hogy az igazi kommunista aktív, harcratörő, célratörő tettek embere kell, hogy le(gyen, és nem a határozatok meghozatalának és megvitatásának embere elsősorban. x | A harmadik ilyen kérdés az amit ezzel kapcsolatban felvetünk, hogy itten nemcsak a tagságnál van a hiba, kxHKjn ebből a szempontból a őse lekvési egység kialakításának fcianem pártszervezeteinknél is, amely nem biztosítja és nem teremti meg annak a feltételét, hogy minden párttag megkapja a maga pártmunkáját képességének, érdeklődési körének megfelelően, másrészt, hogy ha már adott pártmunkát, annak a beszámoltatása a számonkérése is megtörtént. És ezért válnak kommunistái passzívvá, ezért állnak félre. És ezt a részt talán azzal lehetne lez rni, kxgy azzal a gondolattal, hogy a pártegység védelme és erősítése nem egyszerűen csak a politikai vonal, a határozatok tudomásul* vételét jelenti, hanem harcot az egységbontók ellen, harcot a szocialista építés mindennapi feladatainak megoldásáért, harcot a tömegek mozgósítása, a feladatok megoldása érdekében. Itt megint csak a xxxx y^xróanonuikxxK párt szervezet tevékenysége mellet a propaganda munka főfeladatát is meghatároznánk mégpedig abban, goddoljuk, hogy a propaganda munkának meg kell tanítania a párttagságunkat arra, hogy hogyan kell a lgghelyesebben, a legjobban összekapcsolni az elméletet a gyakorlattal, az akarat és cselekvési egységnek az elősegítése az, ha megtanítjuk arra, hogy az elmélet és a gyakorlat egységét hogyan kell neki megteremteni, Amit ott tanulnak a gyakorlatban hogyan kell alkalmazni. Itt felvetnénk azt a gondolatot talán, hogy az elmélet és a gyakorlat egysége az egyrészt felbonthatatlan kapcsolatban kell, hogy álljon egymással, másrészt kölcsönhatásban áll egymással, és amennyiben ebben a kapcsolatban szakadás áll be, akkor károk jelent* | keznek. L------------- —i
