Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1985-02-16
5. A párttagság eszmei állapota sokszínű, differenciált: a világnézeti küzdelem vállalásától, a kezdeményezéstől a csendes szemlélődésig tart. A magatartásformát a meggyőződés, az ideológiai műveltség motiválja. A pártszervezetek egy része (főleg a nagyüzemek) vállalta az új, a nehezebb, tudatformáló feladatokat. A pártszervezetek többsége felismeri, jelzi az ideológiai jellegű problémákat. Igaz előfordul, hogy az ideológiai munka leszűkül a pártoktatásra, vagy az évente egy-két alkalommal szervezett pártnapra. A pártszervezetek közötti ilyen mértékű eltérés indokolatlan és elfogadhatatlan. Ideológiai életünk ellentmondásokkal terhelt volt. Egyrészt a politikai érdeklődés mellett növekedett az emberek ideológiai érzékenysége, másrészt erősödött a vita a társadalom továbbhaladását érintő kérdésekben. Teret nyert a praktikus, az anyagi javak megszerzésére törekvő életvitel, a világnézeti kérdésektől való tartózkodás, olykor eltávolodás. A szocializmusról alkotott kép az elmúlt években jelentősen átalakult és ma is változásban van. Régi fogalmak új tartalmat kaptak, s új jelenségek várnak ideológiai értelmezésre. A pártszervezetek egy része ezért többnyire késve, defenzíven reagált az új jelenségekre. A kerületi pártbizottság komoly erőket mozgósított az ideológiai munka megújítására. Nagy gondot fordított a gazdasági, politikai döntések eszmei alátámasztására. A kezdeti lépések kedvezők, a tapasztalatok elterjesztése folyamatos munkát igényel. — A kerületi pártoktatás ideológiai célkitűzéseit a helyi adottságoknak megfelelő szervezeti keretek az ötéves oktatáspolitikai tervünk rögzítette. Évente 5-6 ezer fő sajátította el különböző fokon pártunk forradalmi világnézetét. A politikai oktatás iránti igény ellentmondásos. Társadalmi szükséglet az ideológiai, politikai műveltség bővítése, ezzel szemben mind nehezebb az embereket bevonni a szervezett oktatásba. A megnövekedett szabadidőt inkább a kereset, a jövedelem kiegészítésre használják fel. A Marxista-Leninista Esti Középiskola az alapképzésben veszített vonzásából. Csökkent a hallgatók száma, s egyre kevesebb közöttük a párttag. A Marxista-Leninista Esti Egyetem a beszámolási időszakban többszáz mozgalmi aktivistát, párt és tömegszervezeti, valamint gazdasági vezetőt képzett. A létszám itt is csökkent, a három évfolyamon jelenleg 30 tanulócsoportban közel 700 fő képzése folyik. A vezetőtovábbképzés az egyetem keretében eredményesen segítette a sokszáz politikai, gazdasági vezető ismeretének felfrissítését, bővítését. A pártoktatás eredményeit nagymértékben segítették a propagandisták. Többségük több évtizede vesz részt a káderképzésben, a káderutánpótlás nevelésében, felkészítésében. — Az ideológiai munka másik fontos területe a politikai agitáció. A pártbizottság az irányító munka során elsősorban a párttagság felkészítésére koncentrált. Az agitációs munka középpontjába gazdaságpolitikai, termelési kérdések kerültek. A meggyőzést eredményesen segítették a pártaktíva értekezletek, a pártnapok. Ezek közül kiemelkedtek azok, amelyeken részt vettek a Politikai Bizottság tagjai, a Központi Bizottság titkárai. Látogatásuk kedvező visszhangot váltott ki. A politikai rendezvények, a nemzeti, mozgalmi ünnepek hozzájárultak a párt tömegkapcsolatának szélesítéséhez, az érzelmi kötődés erősítéséhez.- A kerületben 29 üzemi újság, illetve híradó jelenik meg. Nőtt az írásos agitáció jelentősége és ebben a kerületi sajtónak is szerepe van. A pártszervezetek irányító munkája itt is érvényesül, a sajtóorgánumok tématerve igazodik a pártszervezetek munkaprogramjához, segíti azt. Útbaigazítással szolgálnak az eredményesebb politikai, gazdasági munkához. A lapszerkesztők alaposan ismerik területüket, aktívan részt vesznek a helyi politikai közéletben, többségük választott testületi tag. — A beszámolási időszakban tartalmasabb lett a politikai információs munka. A kerületi pártbizottság információs jelentését az irányított pártszervek megkapják, többségük a jelentést jól hasznosítja. Szer .'ezettebbé, rendszeresebbé vált a párttagok tájékoztatása, a legtöbb esetben ennek fóruma a taggyűlés. Néhány alapszervezet a felsőbb irányító pártszerveket közvetlenül informálja a környezetet foglalkoztató kérdésekről, de a válaszadás, a ,,visszacsatolás” olykor elmarad, vagy késik. Az országos tömegtájékoztatási eszközök — TV, Rádió, napilapok stb. — meglehetősen sokszínű kiegészítést nyújtanak a napi politikai agitációhoz, információs munkához. Eszmei, politikai munkát a Pártélet, a Társadalmi Szemle, a Titkári Tájékoztató, a budapesti Fórum Újság is jól segítette. 6. A munkások garanciát látnak a negyven esztendeje felszabadult országban felhalmozott politikai, anyagi, erkölcsi javakban, hazánk elismerésre méltó fejlettségében. Meggyőződésük, hogy a gazdasági megújulás reális, teljesíthető politikai cél. Alapvető politikai kérdésnek tekintik a munkáshatalom további erősítését, szocialista vívmányaink tiszteletét, megbecsülését. Magukénak vallják a szocializmus útján járó országot. Készek és képesek a párt vezetésével a választott úton sikeresen továbbhaladni. A kerület munkásai érzékenyen reagálnak a társadalomban meglevő negatív jelenségekre, ellenük erőteljesebb fellépést igényelnek. Elutasítják azt a fel-felbukkanó szemléletet, miszerint az ország gazdasági gondjainak egyedüli forrása a rugalmatlan, megújulásra képtelen szocialista nagyüzem. Változatlanul bíznak a szocialista vállalatok jövőjében, saját, többször is próbára tett erejükben. Gazdasági szempontból nem vitatják az új vállalkozási formák megjelenését, elterjedését, de joggal várják a jelenség komplex, politikai, ideológiai, erkölcsi következményeinek elemző feltárását. Addig is meggyőződésük, hogy a gazdaság alapvető kérdései a szocialista vállalati szervezetekben dőlnek el a jövőben is. A politikai, ideológiai kételyek ellenére több ezren vesznek részt — a személyi jövedelem növelése érdekében — a kiegészítő gazdaságban működő munkaközösségekben. A többletjövedelem jelentős, hatása vonzó. A kerületi pártbizottság több alkalommal foglalkozott az új formák szerepével. A testület végig gondolta a folyamat politikai, ideológiai, gazdasági jelentőségét, hatását. Felhívta a figyelmet: a szocialista építőmunka mindenkor szükségesnek tartja a fejlődést szolgáló utak felkutatását, a kísérletezést is. Megváltozni, változtatni nem fogadalmakkal, szavakkal, hanem csakis tettekkel lehet. Az új munkaformákat a társadalmi szükséglet hívta életre. Hatásukra bővült az árukínálat, javult a szolgáltatás, de csupán kiegészítik a szocialista szektor teljesítményét. A gazdaságirányítás jelentős eleme a szervezeti keretek, vállalati méretek korszerűsítése. A kerületi pártbizottság több alkalommal kihangsúlyozta, hogy ahol bürokratikus, lassú mozgású mammutszervezetek fékezik a haladást ott indokolt a decentralizálás. Helyes a kis, egyszersmind rugalmasan működő vállalat létrehozása, ugyanakkor nem voltunk hívei az öncélú, eredményeket nem hozó átszervezésnek. Az ilyen felelőtlen kísérletek politikai zavarokat, a dolgozók körében feszültséget, munkateljesítmény visszaesést okoznak. A nagyüzemi munkásság politikai, társadalmi magatartása, aktivitása meghatározta a társadalom más rétegeinek arculatát is. A társadalom, a közélet számára fő kérdés volt a munkásosztály vezető szerepének erősítése. 8 9
