Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)
1985-02-16
5 $- értelmiség többsége eszmei'eg szocialista irányba fejlődik, azonosul a párt politikájával, szocialista céljainkkal. Többségük szakmai felkészültsége kiváló, politikailag, ideológiailag rendszerünk híve. A marxizmustól idegen nézetek ellen a kommunisták határozottan fellépnek. A műszaki értelmiség helyzetét befolyásolta a tudománypolitikai határozat végrehajtása. Egyetértenek a célkitűzésekkel, helyeslik a kutatás-fejlesztés-hasznosítás összhangjának erősítését. Aggódnak a felhalmozási ráta erőteljes csökkenése miatt. Féltik a műszaki haladás jövőjét. Bizonytalanok saját helyzetükkel, lehetőségeikkel, egzisztenciájukkal kapcsolatban. Sokan elhagyták munkahelyüket és magasabb jövedelemért, szakmailag igénytelenebb feladatot vállaltak. Az itt működő pártszervezetek az irányító pártszervektől több segítséget vártak.- A kerület művészeti életében jelentős eredmények és nyugtalanító jelek egyaránt tapasztalhatóak. A párt befolyását tovább kell erősíteni. A művészetpolitikai, esztétikai viták vállalása mellett a világnézeti elkötelezettség egyértelműségének biztosítása a művészek körében végzendő munka fontos tennivalója. A párttagok többségének helytállása dicsérhető, de a kollektívában rejlő erőt nem pótolhatja.- Az ifjúság többsége becsülettel helytáll a munkában, elfogadja a szocialista társadalom célkitűzéseit, részt vesz a feladatok végrehajtásában. Jelen vannak a gazdasági munkában és a politikai életben egyaránt. Bár ők már a szocialista társadalomban születtek, nőttek fel és dolgoznak, mégsem válnak automatikusan marxistákká, kommunistákká. Meg kell nyerni őket, s ez az egész társadalom, mindenekelőtt a párt feladata. A közöttük és értük végzett politikai munka mindennél fontosabb. Társadalmunk, gazdaságunk gondjai az ifjúságot is kemény próbatétel elé állították. A pályakezdés, a családalapítás, az otthon biztosítása rendkívüli anyagi nehézséget jelent. Kérdéseikre nyílt, őszinte választ várnak. A párt, a KISZ befolyása körükben eltérő intenzitású. Túlzott leterhelésük, a többletmunka olykor közömbössé teszi őket. A pártszervezetek eddig is nagy türelemmel, sokirányú figyelemmel foglalkoztak a fiatalokkal. Többnyire jól választották ki a fiatalokat szerető, nyelvüket, gondjaikat értő mozgalmi aktivistákat. — Jelentős vívmány a szocialista demokrácia állandó fejlesztése. Általános helyeslésre talált az állami élet demokratizmusának bővítése. A tanácstagi kettős jelölés, a vállalatigazgatók választása még újszerű, fogadtatása még nem egyértelmű. A párttagok a párton belüli demokrácia továbbszélesítését igénylik, az országos politikai döntések előkészítésében kérnek nagyobb szerepet. A szövetségi politika tartalma, gyakorlata közismert, egyértelmű, mégis többen féltik a párt vezető szerepét. Az állam egyházpolitikája a felekezetek, az egyházak pozícióját erősíti, a párt rovására — vallják többen. Sokallják a tömegkommunikációs eszközöknek a hitélettel, a valláserkölccsel foglalkozó adásait is. Nemzetiségi politikánk bevált, elismerés övezi. A közvélemény egy része határainkon kívül élő magyarság érdekeinek védelmét, képviseletét várja a politikai vezetéstől, de ezzel együtt mintha a magyar nacionalizmus is élénkült volna. 7. A tömegszervezetek és mozgalmak pártirányítása kedvező irányba fejlődik. A tömegszervezetekben és mozgalmakban felelősséggel dolgoztak a kommunisták, de a szükségesnél kevesebben kaptak ilyen jellegű pártmegbízatást. Rendszeresebb lett viszont felkészítésük, és munkájuk értékelésében is tapasztalható némi javulás. A pártszervezetek a feladataik kialakításában és végrehajtásában támaszkodtak a tömegszervezetek, mozgalmak javaslataira és tevékenységére. Több rendezvényt, akciót közösen szerveztek, rendeztek. A párt és tömegszervezetek közötti munkamegosztás arányosabbá vált. A kommunisták mind nagyobb része ismerte fel a tömegszervezetek társadalmi szerepét és jelentőségét a párt tömegkapcsolatának erősítésében. — A KISZ pártirányítása fejlődött, megvalósításában azonban jelentős gyengeségek is tapasztalhatók. A KISZ számára megfogalmazott ajánlások túl általánosak, a feladatok végrehajtásának értékelése rendszertelen. A pártszervezetek egy része nem találta meg a KISZ pártirányításának helyes módszereit és így nem kerültek eléggé közel a fiatalokhoz.A kerület 480 alapszervezetében dolgozó több mint 10 ezer KISZ-tag munkánk aktív részese volt. Tevékenységükkel hozzájárultak céljaink teljesítéséhez. Munkahelyi, tanulmányi feladataik ellátása mellett részt vettek a politikai feladatok végrehajtásában is. Munkájuk hiányossága, hogy az elért eredményekkel nem tudtak jól politizálni. A napi kérdések megválaszolásában tevékenységük nem kellően hatékony. A társadalomnak és magának az ifjúságnak is megváltoztak a KISZ-szel szembeni igényei. Alapvető gond, hogy a KISZ-programok csak a fiatalok egy részének nyújtanak megfelelő élményt és értelmes cselekvési lehetőséget. Ugyanakkor a fiatalok más része a családalapításra, anyagi gondjaira, lakásproblémáira hivatkozva nem vállal közösségi munkát. Az ifjúsági szövetség meglevő gondjairól, a KISZ helyéről, szerepéről, a munka javításának lehetőségeiről széleskörű vita folyik a KISZ-en belül és azon kívül is. A viták szélsőségektől sem mentesek. A Központi Bizottság októberi ifjúságpolitikai állásfoglalása segítséget ad a KISZ-szel kapcsolatos követelmények meghatározásához, illetve a szükséges szei vezeti korszerűsítés kimunkálásához. — Az úttörőmozgalom politikai irányítását a kerületi KISZ Bizottság megfelelő színvonalon és szakszerűen látja el. Rendszeresebbé, tartalmasabbá vált az együttműködés, eredményeket hozott az üzemi KISZ szervezetek patronáló munkája is. De ezzel együtt sem eléggé sokszínű az úttörőmunka, tartalmi elemei nem gazdagodtak a lehetőségeknek s főleg az igényeknek megfelelően. — A szakszervezetek mai szerepe mindinkább közérthetőbbé válik. Fokozatosan feloldódik a párt-tisztségviselőkben a korábban meglevő feszültség és tájékozatlanság, amely a hatáskörök nem kellő megértéséből adódott. Helyenként a szakszervezet szerepének lebecsülése, illetve túlhangsúlyozása következtében nem megfelelő a pártirányítás. A munka fejlesztésére hozott központi bizottsági állásfoglalás feldolgozása sokat segített a helytelen nézetek felszámolásában. A szakszervezeti szervek eredményesen vettek részt a politikai és gazdasági döntések előkészítésében, a munkahelyi feladatok kialakításában, megismertetésében. Betöltötték érdekképviseleti, érdekvédelmi szerepüket, egyre jobban élnek a kibővült feladat és hatáskörökkel. Az üzemi szakszervezeti szervek a nehezedő gazdasági körülmények között is eredményes erőfeszítéseket tettek a dolgozók munka- és életkörülményeik javításáért. Megfelelő gondot fordítottak a tömegpolitikai képzésekre, az aktivisták továbbképzésére. Ezek a képzési formák szélesedtek, de hatásfokukat tekintve nem érték el a kívánt színvonalat. A kiválasztott oktatási témakörök nem eléggé követik a változó körülményeket, sablonossá váltak. Még ma sem kap megfelelő szerepet a dolgozókkal folytatott személyes politizálás. 10 11
