Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIV. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1985 (HU BFL XXXV.19.a/1)

1985-02-16

Pártbizottság biztosította a politikai munka feltételeit, növelte az alapszervezetek önállóságát. Kezdeményezte ágazati, így a pedagógus és a szövetkezeti pártszervek létrehozását, a szervezeti formák korszerűsítését. Az elvi-, politikai irányítás fejlesztése mellett a pártalapszervezetek konkrét, operatív támogatást is kaptak.

A pártbizottság és a végrehajtó bizottság a munkabizottságok segítségével elemezte a politikai munka változó körülményeit. Ehhez igazította a saját és az érintett területen működő pártszervezetek feladatait. Gondot fordított a napi, rövidebb távú tennivalók mellett a pártmunka folyamatát perspektivikusan biztosító elemek, célok kijelölésére is. A testületek tagjai aktív munkával teljesítették a pártértekezleten vállalt kötelességüket.

A pártszervezetek irányítása a politikai élet igényeihez igazítva folyamatos volt. A titkári értekezleteken a feladatok megbeszélése mellett rendszeressé vált a beszámoltatás. A mozgalmi munkát jól szolgálta az elvtársi légkör. Az alapszervezeti munkában szerzett tapasztalatokat a testület a saját tevékenységében is hasznosította. Érvényesült a demokratikus centralizmus, erősödött a kollektív vezetés, javult a döntést előkészítő munka. A pártszervek és szervezetek irányításában gyakorlat: a testület irányít testületet alapelv.

A munkahelyi, lakóterületi pártszervek és -szervezetek céltudatosan az alapszervezeti munka eredményességének javítására törekedtek, noha a kedvezőtlen jelenségek, a kényszerű döntések hatása itt a legközvetlenebb. A testületi munkában hasznosult az adott területen szerzett szakismeret. A párttagok többségének van pártmegbízatása, amiről rendszeresen beszámolnak. Az alapszervezetek nyitottan dolgoztak, támaszkodtak a tömegszervezetekre — bővítették a szövetségesek, a szimpatizánsok körét. Az alapszervezetek többségének munkával kivívott tekintélye van. Az elmúlt években az eredményekért jobban meg kellett dolgozniok, mint korábban.

2. A

beszámolási időszakban szervezetileg fejlődött a párt. A taglétszám 14 158, közel 2000 fővel emelkedett. A pártszervezetek fokozottabban vették figyelembe a politikai alkalmasság mellett az emberi magatartást, az életmódot, a környezetre gyakorolt hatást. A felvett párttagok többsége felkészült, tömegszervezeti gyakorlattal rendelkező társadalmi aktivista. Az új párttagok többsége munkás, kedvező a nők, a szellemi foglalkozásúak aránya is. Tovább csökkent viszont a 30 és még inkább a 20 év körüliek aránya. Emelkedett a párttagság átlag életkora. Jelenleg 49,7 év.

Eredeti foglalkozás szerint a párttagok kétharmada, jelenlegi foglalkozás alapján 42 százaléka a munkásosztályhoz tartozik. A nagyüzemekben magas a munkások, főleg a szakmunkások és termelésirányítók között a párt szervezettsége. A szövetkezetekben, a kereskedelemben, a szolgáltatási szférában kevesebb. A szellemi foglalkozású párttagok belső összetétele tovább változott, növekedett a műszaki értelmiség és a pedagógusok aránya. A párttagok kétharmada középfokú, illetve egyetemi, főiskolai végzettségű. Jelentősen emelkedett a pártiskolát végzettek száma.

A kerületben 344 felszabadulás előtti párttag él aktívan a közéletben, a politikai munkában. Szociális helyzetük rendezett, körülményeik alakulását kiemelt politikai kérdésnek tekintjük.

A párt sorainak szervezeti erősítése tervszerűen folyik. Az újonnan felvettek összetétele megfelel a kerület jellegének. Mindezt viszont sokkal több politikai munkával érjük el, mint a korábbi években. A fiatalok közötti pártépítő munkánk még nem érte el a szükséges eredményt.

3. párt

vezető szerepének erősítése elválaszthatatlan a párt élcsapat jellegének megőrzésétől. Ezért a pártfegyelem szilárdítását állandó feladatnak tekintettük. A párttagság fegyelmének gondozása, a szocialista erkölcsi normák betartása a pártszervezetek többségében példamutatóan érvényesült. A beszámolási időszakban 303 párttag vétett a Szervezeti Szabályzatban megfogalmazott politikai, erkölcsi normák ellen, többségük törvényeinkkel került szembe. Számuk a korábbiakhoz képest növekedett. A kerületi Rendőrkapitányság 1983-ban 628 gyanúsított közül 53 párttag ellen folytatott eljárást. A pártélettel összefüggő vétségek száma csökkent. A vizsgálatok körültekintőek, megalapozottak voltak, segítséget adtak a fegyelmi határozatokhoz, a döntéshez. A pártfegyelmi eljárás során a nevelő szándék érvényesült.

A vétségek jellege tükrözi társadalmunk változásait, a környezet hatását. Legtöbben iszákosságért, erkölcstelen magánélet miatt (61) kerültek fegyelmi elé. Mások a párttagsági könyvük elvesztése (47), illetve fegyelmezetlenség (38), lopás (38), a pártélet elhanyagolása (36), baleset okozása (28), disszidálás (27), korrupció (12), egyéb (16) miatt került felelősségrevonásra. A pártbüntetések 22,8 százaléka kizárás, 14,8 százaléka szigorú megrovás végső figyelmeztetés, 19,8 százaléka szigorú megrovás, 18,2 százalék megrovás, 24,2 százaléka dorgálás volt. A Szervezeti Szabályzatban kapott lehetőség szerint 226 pártbüntetést töröltünk.

4. A

kerületi pártbizottság a káderpolitikai munkát, az állami személyzeti munka pártirányítását tartalmában megerősítette. Az alkotó erő felszabadítása és hasznosítása érdekében a változatosabb, gazdagabb formák alkalmazását szorgalmaztuk. Ezen a területen azonban még erős a megszokotthoz való ragaszkodás, az idegenkedés az új módszerekkel szemben. A vezetők megítélésénél alapvetően a végzett munka eredményessége, színvonala érvényesült. A hármas követelménynek az élethez alkalmazása jól szolgálta a változó követelmények mellett is céljainkat. A káderképzés, a káderutánpótlás a politikai szükségletnek megfelelt. Az indokolt kádercsere a gyakorlati élet követelményeihez igazodott.

Az állami, gazdasági vezetők többsége eredményes munkával járult hozzá értékeink gazdagításához, a kerület fejlődéséhez. A vezetőkre háruló terhek növekedtek, egészségi állapotuk megőrzése, gondozása társadalmi érdek.

A párton belüli kádermunka növekvő követelményekkel összhangban volt. A testületek tagjai, a tisztségviselők felkészültek és hasznos mozgalmi tapasztalatokkal rendelkeznek. A pártmozgalom elismert aktivistái, környezetükben tisztelet, megbecsülés övezi őket. A párton belüli káderutánpótlás, nevelés folyamatos volt, a fiatalítás emelte a munka színvonalát, minőségét.

Javult a kádermunka tervszerűsége, tudatossága. Fejlődött a demokratizmus, a nyíltság. A pártszervezetek gyakorolják döntési, véleményezési jogukat. Személyi kérdésekben ott döntenek, ahol a legtöbb tapasztalattal, információval rendelkeznek. A KISZ, a szakszervezet káderhatásköre általában érvényesült.

A minősítés tartalmi jegyei erősödtek, a szóbeli kiegészítés az írásos anyaggal szinkronban van. Csökkent az úgynevezett célminősítés gyakonsága, a korábban meghatározott feladatok felületes, formális kezelése, értékelése.

Az új vállalatvezetési formák a pártirányítás újra gondolását igénylik, ebben gyakorlati segítséget kell adni a területen működő pártszervezeteknek, az ifjúsági szervezetnek és a szakszervezetekben dolgozó pártaktivistáknak.

7