Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Agitációs és Propaganda Munkabizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1982 (HU BFL XXXV.18.a/11)
1982-10-04
A párttagság műveltségi szintje az átlagot meghaladóan Mindez tükröződik a munkahelyi közművelődési tevékenységeknőtt. Érdeklődésük a politika, a világ, a tudomány kérbcn> melyekből feltűnően hiányzik az egységes szemlélet és dései, a kultúra értékei iránt fokozódott. Bár számszea művelődési kölcsönhatások egymásra épülésének figyelembe rűen nem különíthető el, de a szakmai és vezetőképzésben vétele. A hangsúly a politikai és a szakmai képzésen van is a helyi követelmények alapján példamutatóan résztvesz(ehhez viszonylag régóta meglévő apparátus és "bevált módnek. szerek" állnak rendelkezésre; s nem utolsó sorban ezek azok Mindebben nagy szerepe van a pártszervezet ösztönzésének, a formák melyek eredményét adatszerűén is lehet merni, kimua tagsággal szemben támasztott követelmények érvényesítőtatni) - de itt som érződik a kölcsönhatás -. sének, a feltételek megteremtésének, a számonkérésnek. Az úgynevezett "lcultúrális" tevékenység nemcsak háttérbe szo-Mindez elmondható az oktatás szférájára vonatkoztatva, rul, hanem alig-alig tükröz helyi sajátossagolcat, nem epit do korántsem jellemző az ezen kivüleső leültúrálódúsra. érdeklődési körökre és igényekre, nem kelt fel igényeket, A párt szervező tok erre hatást gyakorolni nehezen tudnak. nem tartalmaz nevelési f oly ama tolta t, hanem rendezvény és Legnagyobb mértékben körülményeik, felkészületlenségült, akció centrikus, s nem ritkán szemléletűit az akadályozó ebben. ; Természetesen nemcsak a pártirányitás milyensége határozza A pártszervezetek koordináló tevékenységére is végsősoron meg a vállalatok közművelődési munkáját, hanem még jó nóaz irányításra mondottak a jellemzőek. Az éves munltaproghány tényező is befolyásolja. Pl: rámolt —e területre vonatkoztatva — inkább közvetettek, de , , ,, , , , . „ ’ - a művelődési bizottságok tevékenysége nem váltotta be végső soron megfogalmazzált az eszmei-politikai szarvo7Pfí 1 . „ ... . . , ’ a hozzájuk fűzött elképzeléseket. Döntő többségűit nem tennivalókat. Általános feladatokat konkrét formában sem ,, , , . , ...... , ormában sem lát ol véleményező, javaslattevő, koordináló szerepet. gs'uíí.Ig’ux ülósro, som o, i/^rscidcilnii«,£CcizdciS£t£Ci szgx'vpIc. \to— . . , , - . * -„ , * Nem dolgoztak ki művelődési koncepciót, nem elemeztek zetolt fele nem fogalmaznalt meg. , J ^ , . , a helyi sajátosságoltat, nem tartult fel az igenyeltet. « (aliol eleinte jól és tartalmasán funltcionáltak ott is táti t' 6 ^ta Tall^atl kozmuvelodés;L nxunltában is ltimuvisszaesett tevékenységük színvonala, és egyre inkább tathat° ! ^^xtas, szerepének fontossága. Ahol a pártformálissá válik működésük - igaz, hogy munkájuk ha[ fogalmaz cóllt* t"1^ ^1^Z°ny°kat 1S flüyelembe véve - megtására megerősödött a "szaltapparátus". ) ° 1 uzc®eco » irányelveket, támaszt követelménye- Igaz, hogy a művelődési bizottságokban jelen vannak a 6, .GS,&Ze^ alakulását, végrehajtását figyelemmel ltiséri ott árt képviselői, azonban ezzel a képviselettel nem tudl ^ lcozntuvelodési munlcQ, is Doziti v n n .* i . a , . . . anyba halad. Ahol kávásnak igazán álni a pártszervezetek, . bé tUdatos irányítás ott a közművelődésben sem érvényesül a politikai, szalmái és az általános ismeretek egységé[ nek fontossága; .oldal inkább a napi gazdasági érdekek határozzak meg a közművelődési tevékenységet. A pártszervezetek többségére ez az utóbbi - az irányitás tudatosságénál,:, komplexitásanak hiánya a jellemző. * - 6 -- 7 -
