Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1986-02-26
-----------|--7—--j —-------"--“ .- 15 - * Úgy véljük, a megoldás mégsem halasztható tovább, mert a technikai fejlődés diktálta követelmények és a képzés technikai nivója egyre távolabb kerül egymástól, ezért az egyensúly helyreállítása is egyre költségesebbé válik. | 3. A szakmunkásképző intézetek munkájának hatékonysága 3»1 A nevelőmunka eredményessége, a munkás pályára készülő diákság néhány jellemző vonása I Szakoktatási intézményeink alapvető funkcióit vizsgálva mindenek- ^ előtt a nevelőmunka elsődlegességét szükséges kiemelnünk. Ezen intézményekben ugyanis a szakmunkássá válás folyamatának olyan döntő szakasza zajlik, melynek keretében - sajátos pedagógiai eszközökkel - a társadalom vezető osztályának tagjaivá kell nevelni a munkás pályát választó fiatalokat. E folyamat célja: megteremteni számukra a termelésben és a közéletben való sikeres szereplés tudati és szakismereti alapjait. Tapasztalataink szerint a kerületi szakoktatási intézmények tartalmi munkájának egyik legelőremutatóbb vonása, hogy felismerve e feladat társadalompolitikai jelentőségét, következetesen, nagy pedagógiai felelősséggel és intenzitással, eredményesen valósítják meg a szocialista személyiségformálás célkitűzéseit. A pedagógiai munka e progresszív felfogásáról a munkáséletre való iskolai felkészítés minden szinterén meggyőződhettünk. I Vizsgálódásunk ugyanakkor ismét bizonyította a szakmunkás nevelés rendkívüli bonyolultságát. Ezt főként abban - az egyébként közismert szituációban - találtuk, hogy valamennyi más iskolatípustól eltérően az itt folyó nevelésnek kell leginkább szembenéznie az iskola nyitottságából következő, gyakran inadekvát hatásokkal, hiszen a szakmunkástanulók tanulóidejük csak egy részt töltik az iskolában, s mintegy felét az üzemekben. A gyakorlati oktatást biztositó üzem tehát számukra nem egyszerűen a tanulás illusztrációja /mint pl. a szakközépiskolák esetében/, hanem a tanulás-művelődés fő szintere, a tanult és a gyakorlatban tapasztalt társadalmi-gazdasági folyamatok szembesítésének szuggesztiv közege és egyben jö-1 Jg . . h|hk Zo \ . .. ..
