Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1984 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1984-06-20
<í . í|> í I • ' 11} '-4- 1- a bérsziírvonal és személyi jövedelem viszonylag kedvezőbb alakulásával a létszámcsökkenés, kapacitáshiány mérsékelhető. Tudtuk azt is, hogy a rendszer alkalmazásában rejlő kockázat igen nagy:- nincs adómentesen felhasználható bázis-bérszinvonal,- a tervezett 145 MFt-os eredmény kevés, nagyobb arányú növekedés kell,- a rendszer alapelveiben és mértékrendjében minden eddigi rendszertől lényegesen különbözik. Éppen ezért a korábbi években beidegződött bérgazdálkodási gyakorlat nem folytatható,- tudtuk, hogy a kisérleti rendszertől várt 'pozitív hatások kibontakozása csak akkor lehetséges, ha annak minden lényeges szabályát, feltételét továbbítjuk a gyárakra is, másképpen fo—f"~N galmazva ha a rendszert vezérigazgatósági szinten nem fogjuk ( vissza, nem torzítjuk el,- ez a továbbítás a gyárak nagyfokú önállóságával párosulva - a gyári irányítás színvonalában meglévő jelentős különbségeket is figyelembe véve - szemléletünk gyökeres és gyors átalakítását igényelte, s- mindez jelentős s az eddigiektől sokszor eltérő irányú, tartalmú politikai munkát igényelt. Mikor a kisérleti rendszer alkalmazására benyújtott pályázatunkat elfogadták, 1985. évi tervcélkitűzéseinket nem fogalmaztuk újra, de éves gazdálkodásunkban a belső érdekeltségi rendszeren keresztül már szigorúbb követelményeket és célokat közvetítettünk. O Késedelem nélkül, a párt- és társadalmi szervekkel összehangolt, az é^ egész vállalati kollektívát érintő szakmai-politikai felvilágosító munkába kezdtünk. Célunk az volt, hogy a megfelelő fogadóképességet biztosítsuk és ezzel egyben a rendszer alkalmazásával járó kockázati tényezőket a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük. Legfontosabb feladataink a következők voltak:- a rendszer alapelveinek és követelményeinek a legszélesebb körben történő megismertetése, újfajta szemlélet és gondolkodásmód kialakítása,- a várható /egyébként célként is megfogalmazott/ erőteljesebb differenciálás elfogadásához szükséges poLitikai légkör, közhangulat megteremtése úgy vállalaton belül, mint a vállalati, illetve gyári környezetben,- javaslatok, észrevételek gyűjtése a vállalati érdekeltségi rendszer kialakításához, s egyben segítségnyújtás a vállalati érdekeltségi szabályok gyáron belüli továbbításához, a gyári érdekeltségi rendszerek kialakításához. •________________________________________________*______________________________________________ "\ -■» V Ml , -1 . .
