Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1976-03-18
nyezőivé váltak. Gondot jelent ugyanakkor, hogy a pozitív hatásokkal egyidejűleg olyan hatások is érik a fiatalokat, amelyek az iskolák nevelési törekvéseivel nincsenek összhangban. A nevelőtestületek a szülőket, a családi nevelést úgy tartják számon, mint a nevelésnek az iskola melleti legfontosabb tényezőjét. A szülők többsége be is tölti ezt a funkciót, de fel kell rá figyelni, hogy egy részük kifejezetten az iskola nevelési törekvéseivel szemben neveli gyermekét: nem veszi komolyan az iskolában megkövetelt munkafegyelmet, a pontos iskolábajárást, a fizikai munka ellen hangolja gyermekét, lebecsüli * a gyerek szellemi tevékenységét, kiváltságokat követel "vagy gyerekét teljesen az iskolára hagyja. A nevelőtestületek ezért a szülők pedagógiai kulturáltságának fejlesztéséhez kivánnak több segítséget, a középiskolák pedig a szülői munkaközösségek differenciáltabb,az iskolatípus sajátosságait figyelembevevő irányítását igénylik. III. A tanulók világnézeti, erkölcsi, politikai neveltségi szintjének legfontosabb vonásai A tanulóifjúságra életkori fejlődésük során egyre erőteljesebb az iskola és a társadalmi környezet hatása. A középfokú tanulmányok befejezésére tudatukban uralkodóvá válik a természet és a társadalom materialista felfogása, valamint azoknak az erkölcsi normáknak a megértése és elfogadása, amelyeket elsősorban az úttörőélet törvénye, a KISZ Szervezeti Szabályzata és az iskolai világnézeti-erkölcsi magyarázatok közvetítenek, s amelyeket a mozgalmi munkában és az iskolai rend betartásában gyakorolt szokások erősítenek. A tanulóifjúság erkölcsi tudatában legfelismerhetöbben az úttörőélet törvényeinek hatása tapasztalható. A bennük közvetített követelményeket a mozgalmi tevékenység és a hozzá fűződő élmény erősiti.
