Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1973 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1973-03-08
Albrecht Károlyné et.nő: A vállalat a X. kongresszus óta úgy politikai, mint gazdasági feladatok végrehajtásában egy viszonylagos fejlődést mutat. Javult a pártszervezet tevékenysége, a gazdasági feladatok teljesítésében eredményekről számolhatnak be. Az általános értékelésen belül azonban egyes kérdések, területek vizsgálatánál jelentős eltéréssel találkozunk: igy például a párttagság 13,8 Jj-os aránya mellett egyes műhelyekben az arány kedvezőtlen, a hőtechnikai és lakatos műhelyben 7 c3-os, a festő műhelyben csak 2,8 ‘j-os, a tekercselő és a nagyvezérlő műhelynél mintegy 9 /í-os. r v‘.m P|pH9| A jelentés arról ad számot, hogy a párttagság politikai felkészültsége javult, ezzel ellentétes tendenciaként feltétlenül figyelemét érdemel az a jelenség, hogy 1968-hoz viszonyítva a 8 általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők száma közel 100 fővel növekedett, ez a párttagságon belül is mintegy 20 fős növekedést mutat. ygj A** * ' A pártszervezet pártépitő tevékenysége is elég nagy szórással valósul meg, a számszerű eltérés évenként nagyon jelentős. A munkásra őr felvétel biztosítása is nagy erőfeszitóst követel. A pártszervezet kádermunkája, a személyzeti munka pártirányitása alacsony színvonalú, többször kerül sor szükséglépésre, nem kellően felkészített elvtárs beállítására. ' W, püH A pártdemoicrácia érvényesülése A jelentés szinte problémamentesnek tünteti fel a vállalatnál a helyzetet, ezzel szemben úgy a csucsvezetőségben, mint az alapszervezeteknél tapasztalni igénytelenséget, a lehetőségek feltárásától való idegenkedést, a különböző munkabizottságok hiányát, azok feladattal való ellátását. Az egész gyárat érintő kérdésekben a csucsvezetőség ritkán kéri ki a párttagok véleményét. Az alapszervezetek pártirányitása, a helyi, helyszíni segítés és ellenőrzés nem mindig kielégítő. A vezetőség munkastílusában tapasztalható a vitától való idegenkedés. A vita lezárása nem egyértelmű, az állásfoglalás bizonytalan, igy a tennivalók nem kerülnek egyértelmű megfogalmazásra. A vitától való idegenkedéssel egyidőben jelen van a végnélkül! vita is. Az átlagosnál gyengébb a pártszervezet munkájában a felsőbb szervek határozatainak feldolgozása, a heljri tennivalók meghatározása. Ezért nem érzik a párttagok magukénak és erre vezethető vissza az esetenkénti passzivitás is, de ezzel magyarázható az a kifogás is, hogy túlzottnak tartják a pártalapszervezetek részére elői.rt napirendek számát. A csucsvezetőségi ülések vitája gyakran a mindennapi gondokra korlátozódik, és előfordul, hogy a kézenfekvő helyi feladatok megoldásához is felülről várják a megoldást. A jelentés a párttagság és a vezetőség közötti teljes bizalomról tesz említést. E Burnmás megállapítás mellett azonban esetenként a csucsvezetőség tagjainál, több esetben a párttagságnál találkozunk bizalmatlansággal. így például: Nem egységes a párttagság állásfoglalása az I I ■f""---—----------------------------------------------—-----------------J f « • i- 6 -
