Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.18.a/4)
1968-09-12
í A Központi Bizottság 1964, februári határozata, amely az épitőiparral kapcsolatos feladatokat határozza meg, jelentős mértékben vonatkozik és vonatkozott a „fémmunkás" Vállalatra is. A „fémmunkás" Vállalat gyártmányainak jelentős részét, mintegy 90 %-át az I épitőipar használja fel és az építőipari acél- és aluminiumszerkezetek előállításán kívül építési és szerelési tevékenységét is folytat, ennek következtében a vállalat felső irányító szerve az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium.■'í-l -A Központi Bizottság határozata, illetve a határozat feldolgozásának időpontk ja egy időbe esik a termelőerők koncentrációjának időszakával, tehát azzal az időszakkal, amikor 1963. július, illetve 1964. január l.-ével „fémmunkás" Vállalat néven új vállalat alakult, amely új vállalat magába foglalja a „fémmunkás" Épületlakatosipari Vállalatot (jelenleg Angyalföldi Gyár), a Kecskeméti Lakatosipari Vállalatot (jelenleg Kecskeméti Gyár), az Épületbádogozó Vállalatot (jelenleg Zuglói Gyár) és a Mülakatosipari Vállalatot ( Ferencvárosi Gyár) . Ezen vállalatok összevonásával keletkezett a „fémmunkás" Vállalat, amely jelen pillanatban az előbb felsorolt gyárain kívül a Kiskunhalasi Gyárral, a Székesfehérvári Gyárral, a Szerelési Üzemegységgel, mint önálló gyáregységgel és a Dorogi Teleppel, mint a Zuglói Gyár újonnan létesített telepével rendelkezik.A „fémmunkás" Vállalatnak 1963. július és 1964. január 1-e közötti megalakulása időszakában évi termelése 480 millió Ft volt és 1968 évben előre láthatólag (új áron) 700 millió Ft-ot fog termelni. A „fémmunkás" Vállalat három alapvető szerkezettel látja el az építőipart. , Nevezetesen: fém nyílászáró szerkezetekkel, fémvázas épület szerkezetekkel és végül az ú.n. egyéb építőipari lakatos szerkezetekkel. Az épitőipar gyors fejlődése, valamint az épületlakatosipar hosszú évtizedeken keresztüli stagnálása következtében az épitőipar és az épületlakatosipar között aránytalan fejlődés következett be, aminek azután az lett a következménye, hogy az épületlakatosipar - és ezen belül elsősorban a „fémmunkás" Vállalat - nem elégséges termelési volumene akadályozta az épitőipar további fejlődését, valamint a modem, gazdaságos szerkezetek megvalósítását. A KB építőipari határozata és a termelőerők koncentrációja alapján 3 vonalon
