Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1986 (HU BFL XXXV.18.a/3)

1986-04-25

>- 4 - « Visszatérve az alapkérdéshez. A jövedelmi viszonyokon túl én azt hi­szem, hogy abban a pillanatban, amint a vállalati szervezet korsze­rűsödése megindul, annak a piaci mozgásokra való gyorsabb reagálási igénye megerősödik. Ez erősiti azt az igényt is, hogy a szervezetben dolgozók és az őket vezetők is jobban alkalmazkodjanak a követelmé­nyekhez. Nem önmagában való és magáért való szervezetfejlesztést ja­vasolunk, és nem ebből a szempontból kivánjuk megitélni ma a vállala­ti szervezeteket, amelyeket rugalmatlannak minősit az előterjesztés. Sokkal inkább abból a szempontból, hogy hosszutávu gazdaságpolitikai törekvéseket hogyan szolgálnak ezek a szervezetek és az e szervezetek­ben folyó munkavezetés színvonala mennyire birja ki a piaci megméret­tetést. ^ Beszélünk az a]kotómunka leértékelődéséről. Én azt hiszem, e munka presztízsét megint csak az előzőekben emlitett teljesitményelv alap­ján történő mérése tudja visszaadni. És e presztízs visszaadása nem egy kampánymunka eredménye kell legyen. Biztos, hogy ma már nagyon sok fórumon elhangzott, hogy vissza kell adni. Politikai tapasztalataink bizonyítják, hogy ráolvasással, a gazdasági érdekek figyelembevétele nélkül ilyen kérdéseket megoldani nem lehet és nem is fognak megoldód­ni attól, mert az mondjuk, hogy fel kell értékelni az alkotó munkát. Az alkotó munka eredménye tudja visszaadni a rangját, és egy zárójeles megjegyzést engedjenek meg / a vállalati mikrokörnyezetben az, akiről tudják, hogy egy-egy uj berendezés fejlesztése, egy-egy uj technológia kimunkálása függött egy adott időszakban, neki ma is megvan a tekinté­lye. Lehet, hogy kardinálisán valamennyi dolgozó fejlesztőnek, techno­­lógusnak, termelésirányítónak nincs, de akinek a nevéhez, konkrét te­vékenységéhez ilyen vállalati eredményt kapcsolni tudnak, náluk nincs gond a megítéléssel az adott környezetben lévő presztízzsel. / Beszélünk a műszaki megújulás - és hadd térjek át egy következő kérdés­re a műszaki megújulás forrásainak szűkösségéről. E téma kapcsán mi szembe találtuk magunkat azzal a kérdéssel, hogy vajon a szellemi erő­források mennyire szűkösek vagy elégségesek ma ehhez a műszaki megúju­láshoz, itt Angyalföldön. Tapasztalataink azt mutatják, hogy azok a vállalatok, akik komplexen értelmezték az innovációs folyamatot, a I ^ műszaki megújulást, és nem ma kezdték el, fontos tényezőként vették számba már a korábbi években a szükséges szellemi kapacitások kialakí­tását. És ez nemcsak mennyiségi, hanem minőségi váltást is jelentett ezekben az esetekben. | <• ” 7~ —^ ^ -----

Next

/
Oldalképek
Tartalom