Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1970 (HU BFL XXXV.18.a/3)
1970-09-01
I- -f.i nek felszerelési színvonalát tekintve Budapesten a 21. helyen áll. Ez a szám a tantermi ellátottságra vonatkozik és nem a felkészültségi s z invona1ra• 12. oldalon: kerületünk uj kulturális létesítményekkel gazdagodott pld. MHD, úgy értelmezhető mintha a hajógyár intézménye lenne a jelenlegi megfogalmazásban. A III. fejezet bevezetője is fogalmazási pontosítást kivan. Leírja, hogy a III. ötéves terv során a kerület a megelőző tervciklushoz viszonyítva mérsékeltebben fejlődött, a közoktatás területén viszonylagos elmaradás képződött.Ezen a területen tulajdonképpen a fejlődés még kisebb arányú és az erre fordított erőfeszítések még kisebb arányúak voltak. Nem ez a helyzet, hanem az elmaradás jellege néhány objektum fel nem épitettségéből adódott, tehát a közoktatás egész területére viszonyítottan önmagában nem adja areális képet. Javasolja ennek kijavítását. Kónyi Gyula et.: összefoglalója A hó zaszóiások során nagyobb vitát várt, mert az elvtársak is azt a véleményt juttatták kifejezésre, hogy egy ilyen anyag, amely a kerületi pártmozgalom és azon belül a kerületi pártbizottság négy—éves tevékenységet összefogja, meghatározott keretbe foglalása gondot jelent. Az elhangzott észrevételek nagy többsége az anyagot gazdagabbá tette, néhány dologra felhívta a figyelmet, felelősségteljes észrevételek voltak és javaslatokat is tettek az elvtársak a végleges anyag elkészítőinek. Ezt mi nyers anyagnak tekintettük, amihez vártuk az elvtársak vélemény nyilvánítását. Ezután is tehetnek még javaslatot, egy hét áll rendelkezésünkre, szeptember 10-ig kell nyomdába adni. Ezután már csak a pártértekezleten egyes elvtársak felszólalásával lehet a témához kapcsolódni, esetleg ellentétes véleményt kifejteni. Szívesen vennénk, ha jelenlévő elvtársak egy része a kerületi pártértekezleten nemcsak az anyaggal kapcsolatban mondana véleményt, de szakmai ismeretéhez legközelebb álló témában is, ezzel gazdagítaná, színesebbé, kritikusabbá tenné pártértekezletünket. Mind a VB, mind a mostani PB. ülésünkön elhangzott felszólalások ^ úgy fogalmazódtak meg, hogy hosszú, tömöriteni kell, ugyanakkor bizonyos bővítést is igényeltek. Ez önmagában gondot jelent, az anyag jellegét, a lehetőségeinket figyelembe kell venni. 4 eves tevékenységről kell számot adni, a legalapvetőbb kérdésekről: a gazdaság, a kultúra, az ideológia, a pártépités, várpspolitikaikérdések. Az anyag.szerkezete is ennek a meggondolásnak megfelelően lett kialakítva. Elvi, politikai meggondolás vezérelte a szerkesztőket, másrészt logikai igényekre való törekvés. Vannak reális elvárások, mi ezt részben köszönettel véve arra törekszünk, hogy helyt kapjon, | azonban van olyan elvárás is amit mi kerületi PB. önmagában véve nem tudunk megoldani, nem a mi feladatunk és nem feladata a pártértekez■ let elé kerülő anyagnak sem. Pld. amit Egresi elvtárs elmondott, | jogos, indokolt politikailag is hogy e kérdésben megfelelő tanulmányozás, elemzés és végső következtetés levonása történjen meg. Azonban ez nem lehet egy kerületi pártbizottságnak, - még a budapesti pártbizottságnak sem feladata. Mert nem kisebb dologról van szó,'mint arról, hogy pontosan határozzuk meg: kik t- rtóznak a munkásosztály soraiba. Mi a fizikai és szellemi munka, mi a produktív és inproduktiv ! munka. Ez sok szempontból tudományos elemzést, kutató munkát igényel, amire mi nem vagyunk felkészülve és nem is feladatunk. Ez vitát képez nemcsak Magyarországon, hanem ahol a párt vezető szerepet tölt be, ( i ezekben az országokban különböző álláspontok alakulnak ki. Egy nagy lo. ■ ____________________________________________________________________________________ > ' ^ ü _ _____ ___ — ****'____. 1-5-
