Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/1)

1980-02-23

’ . -:i<&Uk i 2. Az eszmei-politikai nevelőmunka helyzete mányos-technikai forradalom kiteljesedésére hivat­kozva a munkásosztály vezető szerepe szükséges- A pártszervezetek egészének, a párttagság dün- ségének megkérdőjelezése. tő többségének munkája, magatartása a párt esz- Párttagságunk a párt vezető szerepét alapvetően méjévcl, politikai céljaival való egyetértést, azono- helyesen értelmezi, és gyakorlati érvényesülését is sulást és cselekvő támogatást fejez ki. megfelelőnek ítéli. Elismeréssel szólnak arról, hogy Az egységet mindenekelőtt azoknak a párthatá- a párt tudott és tud orientáló kül- és belpolitikai rozatoknak a fogadtatásában és végrehajtásában programot adni, ezzel szervezni, vezetni a társadal­lehetett lemérni, amelyek az elmúlt időszakban je- mi cselekvést, amelynek eredményeivel barátaink lentek meg, s hatásuk — társadalmi-népgazdasági körében elismerést, ellenfeleink előtt tekintélyt ví­érdeket érvényesítve — több vonatkozásban nem vott ki. esett egybe a vállalatok és az egyének pillanatnyi Helyesnek és követendőnek tartják, hogy a párt érdekeivel. a politika alakításába a párttagság széles rétege Az egység és cselekvés természetesen nem azo- mellett bevonja a tömegszervezeteket. Egyetérte­­. í nos módon és eredménnyel jutott kifejezésre. Az nek azzal, hogy a pórt társadalomszervező és irá­cgyetértés, megértés és a végrehajtásban való ak- nyitó munkája elvi-politikai irányítás, de az ólla­tív részvétel erőteljesen jelentkezett a népgazdaság mi, gazdasági irányító szervek önállóságának „tisz­egyensúlyi helyzetének javítására, a párt irányító, teleiben tartását” esetenként túlzottnak tartják. i ellenőrző szerepének fokozására, a párt belső éle- Felvetik, hogy a párt vezető szerepe az alapszer­tének fejlesztésére, valamint a vezetés színvonalé- vezetek szintjén nem olyan intenzitású, mint a 1. ' nak emelésére vonatkozó kérdésekben. Megértő, fe- felsőbb szerveknél. Ezt az esetenkénti függő hely­t gyelmezett magatartással, de már több kritikai ész- zettel, vagy a személyi rátermettség hiányával ma­­j§ -; revétellel vették tudomásul pl. az áremeléseket, gyarázzák. Igen gyakori az a felfogás is, amely kü-A pártszervezetek adottságaiktól függően a po- lönbséget tesz „lent” és „fent” között. A vezető sze­\ litikai követelmények alapján törekedtek a párt- rep érvényesülését fent elismerik, lent már kérdés­egység megteremtésére: folyamatosan gondoskod- sé teszik. Ennek egyik velejárója az a szemlélet, tak a párttagság ideológiai képzéséről, politikai ne- hogy ott is a központi szervektől várják a megöl­­ff . velőséről, figyelmet fordítottak a határozatok egy- dóst, ahol az csak helyileg biztosítható, séges értelmezésére, a rájuk vonatkozó feladatok Párttagságunk érti, hogy pártunk szövetségi po­­megjelölésére. litikájában a fejlett szocialista társadalom építésé-A pártegység megújítása, újrateremtése egyes nek szükségszerűsége jelenik meg. Azokat a politi­­határozatok, intézkedések után — de a régi kér- kai és gazdasági intézkedéseket, amelyek a paraszt­­désekben is — politikai-ideológiai nevelőmunka, ság, az értelmiség egészének vagy egy-egy rétegé­­pártszerű vita eredményeként valósult meg. A nek érdekeit szolgálták, egyetértéssel fogadták, párttagság cselekvőkészségét növelték a tagkönyv- Egy-egy gyakorlati intézkedés, általánosítható sze­­csere során lezajlott beszélgetések. mélyes tapasztalat következtében azonban néhány A kerületi pártbizottság a saját és a pártszerve- esetben felerősödött a kritikai hang a párttagok zetek feladatainak egyértelmű megfogalmazásával. körében is. Ez tapasztalható visszatérően a piaci­a végrehajtás folyamatos ellenőrzésével, a dönté- termelői árak, de általában az áremelések eseté­seiről adott rendszeres információkkal, tagjainak *3en> amikor a vitákban élesen megfogalmazzák és személyes részvételével járult a pártegység erősí- magyarázzák a „ki él jobban: a munkások vagy a téséhez. parasztok?” kérdését. Az orvosok egy részének eti­kátlan magatartását gyakran általánosítják az egész rétegre. Az általánossá vált borravalózás, Az eszmei-politikai egység helyzete csúszópénz útján való ügyintézés, vásárlások, a ki­néhány alapvető kérdésben rívó életmód, a nem munkával szerzett jövedelem növekvő élességgel irritálja a párttagságot, vala- Párttagságunk érti és elfogadja társadalmi fej- mint a tisztességes úton szerzett jövedelemből élő lődésünk osztály jellegét, meghatározónak tartja a embereket. Ez több esetben a szélsőséges „új gaz­­munkásosztály vezető szerepét. Az alapvetően he- dagok ’, a vezető „felső tízezer” megfogalmazásá­­lyes és tudatos felfogás mellett jelen vannak le- ^an jut kifejezésre. egyszerűsített, vulgáris vagy téves nézetek is. Elő- A párt gazdaságpolitikája, a gazdasági élet fő fordul a munkásosztály vezető szerepének olyan kérdései a párttagság gondolkodásában előtérbe értelmezése is, amely csak a fizikai dolgozók közül kerültek. A vélemények a folyamatoktól, az intéz­kikerült vezetők számán „méri” az elv érvényesü- kedésektől függően változtak és differenciálódtak, lését, s az is, hogy a munkásból lett vezetőt már Alapvető kérdésekben a párttagság véleménye egy­nem tekintik semmilyen értelemben az osztályhoz séges. tartozónak. Az alkalmazotti, értelmiségi párttagok Elfogadják a párt gazdaság- és életszínvonalpo­­többször megfogalmazták, ha ők szubjektiven a litikáját, a Központi Bizottság éves, a népgazdaság munkásosztályhoz tartoznak, miért különböztetik helyzetéről és feladatairól szóló, valamint a gazda-1 meg mégis attól őket. Ez az igény gyakran érzelmi ságpolitikával összefüggő egyéb határozatait. Erő­indítékú, különösen azoknál, akik régen maguk is södött a közgazdasági szemlélet, tájékozottabbak munkások voltak, mások pedig szeretnék, ha ugyan- az ország gazdasági helyzetéről, a világgazdaság­azokban a kedvezményekben részesülhetnének, bán végbemenő folyamatokról, nálunk érvényesülő amelyekben a munkások (pl.: lakáselosztósnál, hatásairól. A párttagság többsége gazdasági hely­gyermekeik egyetemi felvételénél). Fellelhető — zetünket a meglevő problémákkal együtt szilárd­elsősorban fiatal értelmiségiek körében — a tudó- nak, a feladatokat megoldhatónak tartja. A gazda-28 ____________ m________________ . *jV " ~ " 11 *P ,.r. *.$ I 1 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom