Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1980-02-23
* b .. í ;:,^;í,.' .. V. ' ' , ■■• « SwSSKTKTÍSSS^sdp “S2S52*g“d*ság'mklng*,ags4gápesseg fokozása, a dollarimportigény mérséklése — , ,. egyetértenek. Turelmetlenseggel párosuló fokozott igény je-Ma már a legtöbben tudomásul veszik hoev tar- kntkezik,a lakas> az óvodai, bölcsődei elhelyezés, tósan kell számolnunk a megváltozott' gazdasási az egeszsegugyi ellátás javításával kapcsolatban — feltételek kel. de még sokan nem ismerik fel, ho|y 66 “ enntettek körében' a népgazdaságra nehezedő terhek csökkentése mi- Párttagságunk alapvetően jól látja társadalmunk Íven feladatok megoldását igényli tőlük. Indokolt- 1eflödésének nemzetközi összefüggéseit, érdeklődik nak tartják a munka hatékonyságának, a munka a nemzetközi helyzet, a kommunista és munkásszerinti bérezés elvének fokozottabb megvalósító- mozgalom eseményei iránt, őszinte hittel Valisát. Ennek konkrét érvényesítésekor azonban az a ^ialista világrendszerhez, i szocialista oregyenlősdi gondolkodás általánosan érzékelhető. A száfiok közösségéhez való tartozásunkat, a Szovjetnépgazdaság különböző területein és szintjein el- uni°hoz fűződő viszonyunkat a proletár internaciokövetett hibákról élesen és elmarasztalóan szólnak, naUzmus talaján ítélik meg. A nemzetközi helyzet de a közvetlen környezetükben jelentkező pazarlá- kritikus időszakaiban (a chilei ellenforradalom, a sokkal, lazaságokkal, fegyelemsértőkkel szemben közel-keleti helyzet éleződése, Kína vietnami agmár kevésbé kritikusak, vagy esetenként ennek reszióJa) a Józan megítélés, a világháború elkerülmaguk is részesei. Gazdaságunk megítélésében je- hetösé§ébe vetett bizalom Jellemezte párttngsálenleg előfordulnak szélsőséges nézetek is, ezek egy Sunkatrészében gondjaink lebecsülése, másik részében el- , 1 túlzása, gyakran vezetőellenesség jut kifejezésre Partunk nemzetközi politikáját lenini elveken A gazdasággal összefüggő kérdések megítélésé- nyW° következetesen szilárd, rugalmas politikáben az általános véleményektől — helyzetükből nak tartják. A nemzetközi kommunista és munkásadódóan is — eltér a vezetők, különösen a válla- mozgalom eseményei, a nyugat-európai pártok lati vezetők véleménye. Nem tudnak minden eset- programjai, az egységtörekvések és viták párttagben azonosulni a vállalati gazdálkodás feltételrend- Ságunk nézeteiben is tükröződtek, p sze‘ének gyakori módosításával. Számos esetben Párttagságunk helyesel minden olyan erőfeszí$ vélekednek úgy hogy a Központi Bizottság hatá- tést> amely az egység erősítését szolgálja, amelv rozatai az íranyitoszervek döntéseinek következte- e . , , . , , . , , , \ , , , , . ... tellep az antimarxista nézetekkel es gyakorlattal, ben csorbát szenvednek, gyakran nincsenek ossz- . . . 1WJ1 . , „ , , , ’ hangban a politikai elhatározásokkal, ellentmonda- m‘ndenekelott a szovjetellenességgel szemben. Elnak egymásnak, esetenként önigazolásul szolgál- utasltJa az egységbontó törekvéseket, a létező szónak. A vezetőknek igen sokszor okoz gondot a dön- cializmus egyoldalú bírálatát, a proletár internaciotések elhúzódása az irányító szerveknél, amely idő nalizmus és a proletárdiktatúra devalválását, alatt az adott téma vagy tárgytalanná válik, vagy Párttagságunk egy része ugyanakkor az egyséaz idővel összefüggő előny nem realizálható. get a minden kérdésben való teljes egyetértéssel A bürokratikus ügyintézés növekedését más vo- azonosítja. Vannak, akik a szocialista országok | nalkozásban is bírálják. Közérzetük gyakran nem együttműködésében nem veszik kellően figyelembe kiegyensúlyozott. A közve emeny e ícsinyoen e az eltérő történelmi körülményeket, az együttműszel róluk, tehetetleneknek mutatják be okét, mint . .. ,, 1 akik nem képesek élni a lehetőségekkel. ko,des ^ e elben az objektív es szubjektív tényé.. , ,, , , 7 zoket. Elítélik a kínai part es kormány háborús po-Nepank eletszinvonalanak emelkeacseben, kitel- , , , , jesedésében elért eredményeket elismeréssel illeti llt,kaJát’ heSemon törekvéseit, a román part es korpárttagságunk. Többségük jelentőségének megfele- mány egyes külpolitikai lépését, intézkedését. Ezek lően értékeli a lakásépítési programok teljesülését, a vélemények mindenekelőtt a szocialista országok a gyermekintézmények fejlesztését, az áruellátás, egységének féltéséből fakadnak, de esetenként naszolgáltatás javulását, a bevezetett szociálpolitikai cionalista kicsengésük is van. intézkedéseket. Fokozatosan erősödik az a gondol- A szocialista hazafiság és a proletár internacio-Í kodásmód is, amely nem szakítja el egymástól a nalizmus lényegének, kölcsönhatásának értelmezégazdasági eredményeket és az életszínvonalat, sében eZ~bbrc Uptünk_ A párttagság többsége vallamely megérti, hogy ez utó í csa gaz asagi e e hogy a szocialista hazafiság elsősorban a szociatőségeinkkel összhangban javulhat. Emellett azok, J , . .. , , ... ... . ,. akiknek életkörülményei az elmúlt időszakban ob- tushoz, a szocialista epitomunkához, a szocialisjektív vagy szubjektív okok miatt nem javultak — ta nemzethez való viszonyt, az érte való aktív, tupl. a kiskeresetű nagycsaládosok, az alacsony nyug- datos cselekvést fejezi ki. Véleményeikben, magadíjasok — életszínvonal-politikánkat bírálják, ag- tartásukban az ország sorsa iránti, felelősségérzet ^ godnak sorsuk miatt, rosszallással, egyet nem ér- nyilvánul meg. A proletár internacionalizmus prótéssel fogadják a különböző árintézkedéseket, s eb- bakövének ma még fokozottabban a Szovjetunióben a közvélemény is gyakran egy^ véleményen boz fűződő viszonyunkat tartják. Az alapvetően hevan velük. Még mindig sokan bér- és árkérdésie jyes megítélések mellett — esetenként felerősödve egyszerűsítik az életszínvonalat, figyelmen kívii — tapasztalhatók bizonyos nacionalista megnyilváhagyják többi komponenset, ai t agjain az ann nuj^soj. ;s eze]c szocialista építésünk eredményeitézkedéseket fegyelmezetten tudomásul vettek, de . , . szükségességének megítélésében a vélemények el- nak- nemzetiség, politikánknak tulertekelésében, tértek. Többen gazdasági helyzetünkből fakadóan egyes szocialista országok fejlődésének lekicsinyléindokoltnak, mások arányait tekintve túlzottnak sében jutnak kifejezésie. ----------------------- — ■ ■ i i p" 11 1 I 29
