Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1980-02-23
------------------------- . — ni---— 1 , —■ i ' * dBk J, .. ■ Vállalat készíti a hazai fogpótlások 90%-át, s a — A központi szabályozórendszer nivellálta a Gyógyászati Segédeszközök Gyára látja el ún. test- vállalatokat. közeli eszközökkel a mintegy 250 000 tartósan moz- — A hatályba léptetett OSzB nem ösztönzött gássérült vagy mozgásszervi megbetegedésben szén- a differenciálásra, esetenként még a gyenvedő lakost. ge munkát is honoráltatta. A beszámolási időszakban mindkét vállalat je- — A munkaerő mindenáron való megtartása lentős erőfeszítést tett az egészségügyi ellátás szín- miatt érdemtelen személyek is részesültek vonalának javításáért, a segédeszközök korszerűsé- bérfejlesztésben. gének, minőségének javításáért, az állampolgárok — A bérfejlesztésekben túlzott szerepet kakiszolgálásának kulturáltságáért, a várakozási idők pott a törzsgárdatagság elismerése, amit jelentős csökkentéséért. leszűkítettek a vállalatnál eltöltött időre. Kerületünkben 8 kutató, fejlesztő intézet műkő- — Mivel viszonylag alacsony azon dolgozók dik 3500 — többségében műszaki végzettségű — száma, akik valamilyen teljesítménykövedolgozóval. Az intézetek egy részének munkája telmény szerint dolgoznak (a fizikai dolgo(mint pl. Kohó- és Gépipari Szervezési, Számítás- zók 53%-a), nincs is meg a teljesítmény technikai Intézet, Könnyűipari Tervező Intézet, szerinti bérezés alapja, í Műszeripari Kutató Intézet, Magyar Elektrotechni- Az 1979-es évben e tekintetben is kedvező tokai Ellenőrző Intézet) iparáguk egész tevékenysé- rekvések bontakoztak ki. Ebben a szabályo( gére jelentős hatású. Kutató-fejlesztő tevékenysé- zók és a központi intézkedések befolyásoló gük fokozottabban kapcsolódott a gyakorlattal, hatása mellett a vállalatok gazdasági vezetőicsökkent a kutatási témák száma. Az utóbbi évek- nek és a pártszervezetek pozitívabb fellépésében egyre nagyobb erőt fordítottak a termékszer- nek jelentős szerepe volt. Egyelőre azonban ^ kezet átalakítását szolgáló új, korszerű termékek azzal is számolni kell, hogy hosszú évek rossz létrehozására, a gyártmányok nemzetközi verseny- gyakorlatának felszámolása a dolgozók köré; képességének fokozására (Aluterv—FKI, MIKI). A ken nehéz. A rendelkezésre álló jogi eszközök szervezési és tervezői intézetek tevékenysége ered- mellett nagy körültekintéssel, emberséggel, ményesen segíti a vállalatok, intézmények szerve- megalapozott érveléssel lehetséges a differenzettségének emelését, a szervezési és számitástech- ciálásnak és az ösztönzésnek e tekintetben is nikai eszközök alkalmazását, a hatékonyabb tech- érvényt szerezni. ^Í^S^TtS?ppvI,erUhAZá“k megValÓSÍtáSÓt b) A vállalatok lehetőségeikkel összhangban szá' ' ' ’ , , , mos intézkedést tettek a dolgozók munkakö-Minden kutatóhelynek elő es többoldalúan hasz- reményeinek javítására. Azon vállalatoknál, nos nemzetközi kapcsolata van, mindenekelőtt a ahol rekonstruUciót hajtottak végre (Kenderszocmhsta országok m eze teivel. Az intézetek az Juta> MHD> IGV Láng> Autóvill, FORSZ), V. oteves tervben megfogalmazott célokat idoara- számottevően javult a munkahelyek kultunyosan teljesítettek. Arbevete uk eyi (8-9%-os) róluága is Szinte minden vállalatnál - künovekedése kizárólag a termelékenységből szárma- lönböző nagyságrendű _ összegeket fordítotzott, ezen belül az egy főre jutó termelési értek az tak munkavédelmi célokra, a biztonságosabb arbevetelnel gyorsabban nőtt. munkavégzés javítására. Ennek eredményeként csökkent a balesetek, 4. A dolgozók jövedelmére, munkakülönösen a súlyos és halálos balesetek szá-és életkörülményeire ható tényezők ma’ Javult az üzemegészségügyi ellátás. Ennek ellenére többségében változatlanul kultua) A gazdasági eredmények alapján évről évre rálatlanok a termeléshez közvetlenül nem kökedvezően változtak a bérek és a személyi tődő létesítmények (öltözők, mosdók). Ebben jövedelmek. 5 év során az átlagkeresetek az a szükös ráfordítások mellett^ jelentős szerepe iparban mintegy 31%-kal emelkedtek (vala- vfn anr)ak is> hogy a dolgozók sem ügyelnek mennyi vállalatnál közel azonos mértékben). ra kellően, nem lépnek fel a rongálókkal A keresetek növekedését jellemzi: szemben. Ezekre a létesítményekre a vezetők — A fizikai dolgozók keresetének növekedése r®sze 's csak addig figyel, amíg azokat 6%-kal meghaladta a nem fizikai állomá- létrehozzák, karbantartásukra azonban nem nyúakét fordítanak gondot. — Míg 1975—78 között dinamikus volt a nö- c) A vállalatok — a vonatkozó rendelkezésekkel vekedés (5—8%), 1979-ben 4% alatt volt. összhangban — éves szociálpolitikai tervek— A növekedési arányok az „egyenlősdiség” hen rögzítették a fejlesztési elképzeléseket. elve alapján valósultak meg. A dolgozók életkörülményeinek javulásában A munka szerinti elosztás nem érvényesült jelentős szerepe volt annak, hogy a vállalatok i megfelelően. A jövedelmek nem tükrözték a anyagi lehetőségeik függvényében növelték a vállalatok közötti tényleges hatékonysági kü- jóléti és munkásellátási célokra fordított öszlönbségeket. A vállalatokon belül sincs szá- szegeket. A jóléti kiadások nagy részét az mottevő különbség a kiemelkedően hasznos, üzemi étkeztetés fenntartására fordították, alkotó tevékenység és a kevésbé értékes mun- amelyet a dolgozók évről évre növekvő számka között. E káros gyakorlat érvényesülésé- bán vesznek igénybe. Ma már a vállalatok — ben — a szemléleti problémák és a rossz be- az elmúlt évek során végrehajtott fejlesztés idegződésen túl — a következő tényezőknek eredményeként — döntő többségben rendelis szerepük volt: keznek üdülővel vagy hétvégi pihenőházak-9 _____________________________________________________________________________________________
