Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1975 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1975-02-15
kerítésére irányulnak, és neheziti az 1975. évi Miközben a vállalati munka megítélésénél foní tervek előkészítését. Tapasztalataink szerint tos tényezőnek tekintjük a nyereség alakuláez a helyzet több tényezőből ered: sát, véleményünk szerint a gazdálkodás szám— a tervezett és a tényleges termelési ütem szerű eredménye gyakran nincs szoros összenövekedéséhez — a központi szervek ki- függésben a kollektívák tényleges munkájával, mutatásai ellenére — eleve nincs biztosít- mert: va minden területen a szükséges anyag- — a vállalatok egyrésze különböző, de alapvemennyiség; tőén rajtuk kívülálló okok miatt kerültek — a szűkös anyaggal központilag sem folyik a ma is érvényben lévő gazdasági körülolyan gazdálkodás, amely megakadályozná mények közé, s ezek a különbségek 1968-tól I az indokolatlan készletek felhalmozódását, sem csökkentek; olyan elosztást valósítana meg, mely a nép- — árrendszerünk sajátosságai és hiányosságai, gazdaság számára elsődlegesen szükséges az állandó jellegű árváltozások különböző , és gazdaságos termékek zavartalan termemódon hatnak egyes — főleg a végtermélését biztosítaná. két kibocsátó — vállalatokra. A vállalatok irányító apparátusában, a Ezekből következik, hogy egyes vállalati kolmozgalmi szervekben dolgozó aktívák lektívák éveken át nem mindig valóságos éregyelőre nem azonosulnak az olyan gazda- demeik alapján részesülnek kedvező, vagy sági irányítással, amely exportálja a nyers- kedvezőtlen anyagi és erkölcsi elbírálásban, és félkész anyagokat, ugyanakkor nem biz- Ez nemcsak jelentős gazdasági, hanem polititosítja a hazai feldolgozó ipar részére kai és morális károkat is okoz. A helyi politiszükséges anyagmennyiséget és ezzel a tér- kai, gazdasági vezetők ezekre a gondokra nem melési rendet zavarja; tudnak meggyőző választ adni a dolgozóknak. — tapasztalható, hogy a vállalatoknál — a A jelenlegi szabályozók érvényben maradása gazdálkodás fejlődésének ellenére — még mellett továbbra sem látszik megoldottnak, mindig eléggé periférikus terület a holt hogy a magas eszközigényes vállalatok állóeszmunkával és az anyaggal való takarékos- közük szintentartását, fejlesztését önerőből ság. Elégtelennek tartjuk az ilyen irányú biztosítsák. Ezért is halaszthatatlanul indokoltgazdasági • és politikai tevékenységet; nak tartjuk, hogy az illetékes állami szervek — a feszítő gondok enyhítése érdekében in- a Központi Bizottság határozatainak megfeledokoltak az olyan hosszabb távra is érvé- lő intézkedéseket tegyenek, nyes átgondolt, központi intézkedések, sza- f) a Központi Bizottság 1972 novemberi határobályozók, amelyek a készletek alakulását a zata a]apján kiemelt 50 vállalatból kerületünknépgazdaság érdekei szerint befolyásolják. ben 5 vállalat működik. (Magyar Hajó- és Da— a vállalatoktól pedig olyan helyi intézke- rugyár az országosan kiemelt 6 vállalat között déseket igényelünk, hogy a gyártmányok van, Láng Gépgyár, Elektromos Művek, az tervezésében, az anyagnormák kialakításé- Alumínium Ipari Tröszt és a Medicor Müvek), bán, a raktározásban, a termelésben való Az állami irányító szervek részéről a velük felhasználásban, a munka minőségében ér- való törődés változó mértékű és eredményeszékelhető legyen a takarékos anyagfelhasz- ségű. Egyelőre rendkívül megnőtt a különböző nálás. Ezt az elvet a szocialista munkaver- szervek részére adandó jelentések száma és az seny mozgalomban is jobban érvényesíteni ezzel összefüggő munka. A vállalatok tevékell, alapvetően ebbe az irányba kell a vál- kenységére jellemző, hogy termékeikre hosszú lalásokat befolyásolni. távon is van piaci kereslet, termékeik minősée) Az elmúlt években termelő egységeink jőve- gével és korszerűségével a rendelők elégedetdelmezöségc is kedvezően fejlődött. A nyereség tek. A legkiegyensúlyozottabb a Medicor Műtöbb mint 30 %-kal haladja meg az 1970. évit. vek helyzete, amely évek óta egyenletesen és A fejlődés üteme ágazatonként, de különösen dinamikusan fejlődik. A Magyar Alumínium I vállalatonként eltérő. Az átlagtól való eltérés Ipari Tröszt termelési eszközeinek értéke és • * a gépipari vállalatoknál minimális. A textil- létszáma dinamikusan fejlődik, azonban nyeipari vállalatok 23—24 %-kal tudták négy év resége és eszközarányos nyeresége is erősen alatt nyereségüket növelni. ingadozik. A szövetkezeti ipar jövedelmezősége négy év A Láng Gépgyár termelése elmarad eszközér-I 1 átlagában lényegesen meghaladja az állalmi (ékeinek növekedésétől, nyeresége csökkenő, I iparét. Az 1968-tól jellemző gyors ütemű nye- ami többek között a rögzített eladási ár és a 8 reségnövekedés 1973-tól lelassult. Jelenleg az 200 MW-os turbinák megnövekedett eszközigéállami vállalatokénál alacsonyabb. nyével függ össze. A felsőbb állami szervek Nagyvállalataink többségének nyeresége ki- részéről a vállalati össztevékenység 40%-át ki• I egyensúlyozott, ez a gazdálkodás javulását is tevő turbina gyártás jövője hosszabb idő óta I tükrözi. Egyenletes és viszonylag gyorsütemű rendezésre vár. Ez a vezetői, fejlesztési mun-1 a növekedés az Elzett, Fémmunkás, Irodagép- kában bizonytalanságot idéz elő, a döntés toipari Vállalat, Kéziszerszámgyár, Szalag- és vábbi halasztása a kollektívára politikailag is Zsinórgyárnál. Több vállalatnál a piaci váltó- káros hatással van. zások, profilváltás, vagy más, főleg külső té- A MIID eszközeinek értéke lassan, termelési I nyezők következtében alacsonyabb nyereséget értéke gyorsabban csökkent, eszközarányos értek el.( MHD., Kender Juta, Teherautójaví- nyeresége igen kedvezőtlenül alakult. Ez a i p 1(3 y) probléma a hosszú időszakra rögzített eladási i 7 '■ ■ i '■ _ ~^ir i •>DA \
