Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
■a í ii. A KULTURÁLIS FEJLŐDÉS HELYZETE A párt VIII. kongresszusán, a szocializmus teljes felépítésének programjában, a gazdasági kérdésekkel > együtt, azzal párhuzamosan jelentős szerepet kapott a szocialista kultúra továbbfejlesztésének kérdése is. Ezt juttatta kifejezésre a KB 1965 tavaszán megjelent Ideológiai Irányelvei. A kerületi Pártbizottság az elmúlt 4 év során, társadalmi jelentőségének megfelelően,kiemelten foglalkozott a felnövekvő nemzedék oktatásával, nevelésével, a dolgozók szocialista világnézetének alakításával, a művelő' déspolitikai kérdésekkel. fí 1. AZ OKTATÁSI REFORMTÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁNAK TAPASZTALATAI Kerületünkben az oktatás ügyének helyzete, fejlődése bizonyítja, hogy a reformtörvény alapvető követelményei : — az iskola és az élet kapcsolatának'megerősítése;-— a korszerű műveltség kialakítása; — a szocialista nevelő munka fejlesztése helyesek voltak, azokat a gyakorlat igazolta, ezek valóra váltásában eredményeket értünk el. a) Szorosabbá váll az iskola és az élet kapcsolata Az a vállalkozás és erőfeszítés, mellyel az 1956/57-cs oktatási évben — az országban elsőnek kezdetben csak néhány, ma már valamennyi általános iskolában — bevezettük a műhelyoktatást, a munkára nevelést, eredményt hozott. Minden iskolának felszerelt műhely terme van, megfelelő oktatókkal. A jobb anyagellátás érdekében létrehoztuk a kerületi központi műhelyt. Mind több általános iskolában végeznek közhasznú társadalmi munkát. A gyakorlati oktatást 90%-ban szaktanárok látják el. Az általános iskolákban az új tantervek és tankönyvek fokozatos bevezetése, a különböző új pedagógiai eljárások a képzési színvonal emelését eredményezték. Mindezek hatására az V. és VI. osztályban csökkent a bukott tanulók száma. A nevelőmunkában ma még gondot jelent a továbbtanulás és a pályaválasztás kérdése. A tanulók — és főképpen a szülők — érdeklődése a továbbtanulás terén meghaladta a népgazdaság igényeit és a felvételi lehetőségeket. A tanulók középiskolai elhelyezése a népszaporulati hullám miatt az elkövetkezendő években további nehézséget jelent. b) Középfokú oktatás helyzete A reformtörvény azon célkitűzése alapján, hogy növeljük a középfokú iskolát végzettek számát — a személyi és tárgyi feltételeknek megfelelően — komoly eredmények születtek. Eredményeinket növeli az a t tény, hogy 1945 előtt Angyalföldön nem folyt középfokú oktatás. 1961-ben 6 középiskolában 2635 tanuló, jelenleg 12 középiskolában 3791 tanuló tanul. Ennek 39%-a gimnáziumban, 34%-a technikumban, 27%-a szakközépiskolában. Ezek az arányok is kifejezik az oktatási reformtörvénynek kezdettől történő helyes értelmezését és a népgazdaság igényeinek szent előtt tartását. 1959 óta folyik a kerületi gimnáziumokban 5-j-l-es oktatás. A gimnáziumokban a munkára nevelés legjobb formájának kialakítására további erőfeszítéseket kell tenni figyelembe véve a tárgyi és személyi feltételek nyúj totta lehetőségeket. A középfokú iskolákban 1965/66-os tanévtől kezdve fokozat osan lép életbe az új tanterv és az új tankönyvek bevezetése. c m ____. __________ 12
