Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
--------------------------------------------- ^ m ■ " i ' *'' IWM11 1 I "="' ■$Bk , V * é Az oktatásügy legproblematikusabb területe a középfokú képzés jelenlegi rendszere és tartalma. A kerület középfokú iskoláinak átszervezése a realitások figyelembe vételével történik. Alapvetőek a szakképzettséget biztosító iskolatípusok; a gimnáziumokban jelentős szerep jut a tagozatos osztályoknak. c) Szakmunkás-képzés Kerületünkben 6 szakmunkás-képző iskola van, ezekben 24 szakmában 5713 fiatal kap szakmai képzést. Az elmúlt 4 év alatt egy új, modern szakmunkás-képző iskola épült kerületünkben. (MŰM. 9-es.) Az iskolák 50%-ában kétműszakos oktatás folyik. A kiképzett szakmunkások nemcsak a kerületi, hanem a fővárosi, illetve országos szakmunkás igényeket elégítik ki. A szakmunkás-képző intézetek a hagyományos képzés korszerűsítésének igénye mellett bekapcsolódtak a szakközépiskolák kialakításába is. Több osztály indult az elmúlt 3 év alatt a népszaporulati hullám levezetése érdekében, azonban a korlátozott anyagi lehetőségek miatt további szakközépiskolai osztályok létrehozása már nem lehetséges, helyette a hagyományos szakmunkásképzést és emeltszintű oktatás beindítását kellett szorgalmazni. Szakmunkás-képző intézeteink mind nagyobb mértékben áttérnek az emeltszintű képzésre, amely az oktatási reform célkitűzéseinek megfelelően, lehetőséget ad a fiatalok szántára a folyamatos továbbtanulásra és a középiskolai végzettség 2 év alatti megszerzésére. A szakmunkás-képzés megfelelő szinten folyik, a személyi és tárgyi feltételek általában jók. d) Felnőttoktatás —■ ' Kultúrpolitikánk egyik legjelentősebb eredménye, hogy létrehoztuk a szinte minden iskolatípusra kiterjedő felnőttoktatást. Fokozatosan nő azoknak száma, akik a napi munka után, nehéz körülmények között . pótolják az általános vagy középiskolai tanulmányaikat, mások főiskolára, egyetemre járnak. 1963-han a kerületi pártbizottság kezdeményezésére a tanács üzemi felmérés alapján elkészítette a felnőttoktatás 10 éves tervét, amelyhez megfelelő személyi és tárgyi feltételeket is biztosított. E terv alapján a kerület üzemeiből 4 év alatt 3240 fő fejezte be a dolgozók általános iskolájában a 8. osztályt, ezenkívül magánvizsgát tett 217 fő. A felnőttoktatásban résztvevő hallgatók döntő többsége munkás. A kerületben 5 dolgozók középiskolája működik: 4 technikum, 1 gimnázium — ezekben a hallgatók száma: 3555 fő. A felnőttoktatás terén elért jelentős eredmények mellett több problémával kell megküzdeni; — nincsenek kidolgozva a felnőttoktatás sajátosságait figyelembe vevő tankönyvek, tantervek, — az üzemek többműszakos volta akadályozza a hallgatókat — különösen a nőket — a továbbtanulásban. i e) Származási kategóriák eltörlésével kapcsolatos helyzet A származási kategóriák eltörlésével kapcsolatos párthatározatot az üzemi munkások vegyes érzésekkel, | a pedagógusok nagy része helyesléssel fogadta. A határozatot mind „balról”, mind jobbról kifogásolták. A „balról” jövő opponálás volt az erősebb. A pedagógusok részéről a határozott helyeslésen túl nagyobb hangsúlyt kapott az a megelégedés, amit az értelmiségi és egyéb kategóriákba tartozó fiatalok felvétele miatt éreztek, mint annak felismerése, hogy a pedagógusok számára milyen feladatokat jelent a munkásfiatalok általános műveltségének, tanulmányi eredményeinek növelése. Ebből fakad, hogy a politikai egyetértést nem követte megfelelő pedagógiai gyakorlat, a munkás származású gyermekek hátrányos helyzetének csökkentésére irányuló törekvés. Miután a származási kategorizálás megszűnése utáni feladat sem politikailag, sem pedagógiailag nem nyert megfelelő magyarázatot, a pedagógusok körében a végrehajtást illetően félreértések voltak (pl. kezdetben a hátrányos helyzetben levőket és a fizikai dolgozók gyermekeit azonosnak tekintették; bizonytalanná ’ váltak annak megítélésében, hogy a tanulókat hová sorolják). Az értelmezési problémákon túl a határozat azon része sem került végrehajtásra, amely kimondja, hogy a tehetséges munkás- és parasztfiatalok továbbtanulásához szükséges segítséget az oktató-nevelő munka fejlesztésével is biztosítani kell. A fentiek — többek között — magyarázatát adják annak a ténynek is, hogy az elmúlt évek alatt — buda( pesti szinten — csökkent: a munkásszármazású gyermekek egyetemi felvételre történő jelentkezése. E tendenciával párhuzamosan nőtt a munkásszármazású egyetemi hallgatók évközi lemorzsolódása. A tapasztalat azt mutatja, hogy nein a határozattal, hanem annak értelmezésével, a végrehajtás nem megfelelő gyakorlatával van baj. E tekintetben mind a minisztériumi, mind az iskolai, mozgalmi szervek mulasztást követtek el. Fel kell számolni azt a tévhitet, hogy a származási kategorizálás megszüntetése csak adminisztratív jellegű intézkedés. A határozatban foglaltakat csakis úgy tudjuk végrehajtani, ha a fő figyelmet a kérdés oktatási, nevelési, politikai oldalára irányítjuk. A 63 13
