Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
i — veszteségidők tanulmányozása, és okainak megszüntetése; — technológiai és munkafegyelem — a minőségi követelmények biztosítása, selejtcsökkentés; — géppark extenzív-intenzív kihasználási fokának növelése; — anyaggazdálkodással, takarékossággal összefüggő kérdések; — alkalmazotti létszám csökkentése — a teljesítményben foglalkoztatottak számszerű alakulása; — üzem- és munkaszervezés; — nagymértékű túlóráztatások stb. Általában bevés a vállalati kezdeményezés, esetenként a kockázat vállalása. Megítélésünk szerint nagyrészt ez a magyarázata annak, hogy a vállalatok többségében nem alakulnak megfelelően a termelékenységet és a költségszintet befolyásoló mutatók. b) Az az egyébként helyes felfogás, mely szerint az elmúlt években nagyobb hangsúlyt kapott a gazdasági építőmunka, a tervek teljesítése, néhány gazdasági vezetőnél hibás felfogást eredményezett. Viszonylag keveset foglalkoznak az emberek napi ügyeivel, gondjaival, tudatukat és világnézetüket befolyásoló politikai neveléssel. Az alsóbb szintű gazdasági vezetők körében kezd általánossá válni a „népszerűtlen” feladatoktól való tartózkodás. Találkoztunk olyan gazdasági vezetőkkel, akik munkaidő alatt mindennemű társadalmi munkát elleneznek. Általánossá kezd válni az a nézet, hogy a gazdasági vezetők csak gazdasági, műszaki ügyekkel foglalkoznak, ami pedig a dolgozók politikai nevelését illeti, az a pártszervezet feladata. A termelőmunkának ilyen egyoldalú kihangsúlyozása, a politikai nevelőmunka lebecsülése eredményezte ( azt, hogy a kommunista gazdasági vezetők közül is többen vannak, akik nem vállalnak társadalmi munkát, politikai továbbképzésüket elhanyagolják. E kedvezőtlen jelenség felszámolása érdekében a kerületi Pártbizottság kezdeményezése alapján az üzemi pártszervezetek felléptek, így az elmúlt egy, másfél év alatt bizonyos fokú javulás mutatkozik. 5. ÜZEMI DEMOKRÁCIA f A szocialista demokrácia keretei megfelelő lehetőséget adnak az üzemi demokrácia kibontakozásának. Az üzemi demokrácia fórumainak — társadalmi szervek, munkabizottságok, munkaértekezletek -— javuló tartalmi munkája lehetővé tette, hogy a dolgozók mind szélesebb rétege közvetlenül vagy közvetve, részt vegyen a vállalatok vezetésében, a gazdálkodás irányításában és ellenőrzésében. A különböző társadalmi szervek -— mindenekelőtt a párt és a szakszervezet — sajátos feladataik végrehajtása közben tájékoztatják a dolgozókat a népgazdasági, vállalati ügyekről, feladatokról, egyben a konkrét kérdésekben véleményüket is kikérik. Az üzemi demokrácia egyik kifejezője, hogy az éves tervek kialakításában a dolgozóknak egy kisebb része — főleg a vezető beosztásúak — a negyedéves termelési tanácskozásokon, műhelyszintű értekezleteken pedig a dolgozóknak nagyobb része véleményt mond, javaslatokat tesz a vezetés számára. A felszólalók többsége — ha kisebb-nagyobb túlzásokkal is — általában az összes dolgozó véleményét, mondanivalóját fogalmazza meg, magáénak érzi az üzemet, annak eredményeit és gondjait is. A termelési tanácskozásokon felvetődött problémákra, javaslatokra a dolgozók általában választ kapnak, illetve ezek alapján a gazdasági vezetés sok esetben megteszi a szükséges intézkedéseket. A vállalatok életében jelentős szerepet játszó gazdasági, műszaki, munkaügyi, beruházási kérdéseket a gazdasági vezetés a mozgalmi szervek vezetőtestülcteivel megbeszéli. Az üzemi demokrácia érvényesülésének hatásfokát gyengítő tényezők a) Egyes gazdasági vezetők a dolgozóknak a vállalat ügyeibe való beleszólását, ellenőrzését, esetenként bírálatát — az egyszemélyi felelősség elve megsértésének tekintik. „A dolgozók nem értenek a vállalat vezetéséhez, nem tudják a vállalat egészének kérdéseit objektívan megítélni, nem látják az összefüggéseket — ezért nem kell a véleményüket kikérni, vagy ha igen, akkor sem kell nagy gondot fordítani ezekre” ■—, mondják ezek az elvtársak. ! b) Az üzemi demokrácia kibontakózását akadályozza a dolgozók egy részénél tapasztalható felelősségérzethiány, a közügyek iránti közömbösség. Munka- és állampolgári fegyelmük sem kielégítő. Ők azok, akik a demokráciát — így az üzemi demokráciát is — rosszul értelmezik, követelőznek, csak a jogokról beszélnek, de kötelességeiket elmulasztják. c) A dolgozóknak a vállalat érdekeit szolgáló észrevételeinek és javaslatainak kivitelezését sok esetben gátolja a jelenlegi vállalati irányítás számtalan megkötöttsége, a vállalatvezetés szűk hatás- és jogköre. Ez a probléma nagyobb mértékben jelentkezik az összevont nagyvállalatok gyáregységeiben. Ki ;a> v 8
