Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
v £ 1 f I. i I — Nem kielégítőéit a balesetelhárítással kapcsolatos megelőző intézkedések, a védőeszközök használata, a biztonsági fegyelem, az egészségügyi felvilágosító munka. A termelést közvetlenül irányítók (művezetők) nem követelik meg következetesen a különböző védőberendezések használatát. Nem vonják felelősségre a vétkes dolgozókat — a vállalatvezetés pedig nem vonja felelősségre azt a művezetőt, aki a balesetvédelmi kérdésekkel nem kielégítően foglalkozik. — Nem szűnt meg még a hóvégi, negyedévi „hajrá”, a nagyfokú túlórázás. A dolgozók joggal sérelmezik, hogy baleset esetén az okok megállapításánál a gazdasági vezetők a felelősséget igyekeznek áthárítani akkoris, ha azt a hiányos védőberendezések, a nem megfelelő munkakörülmények okozták. Ilyen esetekben a szakszervezet is olykor megalkuszik a dolgozók rovására. 4. VÁLLALATI IRÁNYÍTÁS, VEZETÉS HELYZETE Az elmúlt négy év alatt tovább javult a vállalatok felső- és középszintű vezetésének színvonala. A gazdasági és műszaki vezetők jelentős része 10 éve, vagy ennél is hosszabb ideje tölt be vezető tisztséget, nőtt politikai és szakmai felkészültségük. Az éves tervek készítése átgondoltabb, rendelésekkel, műszaki intézkedésekkel megalapozottabb. Nagyobb gondot fordítanak a minőségi mutatók alakulására, a vállalaton belüli rejtett tartalékok feltárására. Erőfcszí, i téseket tesznek — sok esetben hatáskörüket és jogkörüket is meghaladó kérdésekben — a vállalati termelési, anyagellátási és kooperációs problémák megoldására. ';— A vállalati vezetés munkájában és szemléletében — ha még nem is a kívánt szinten — a korábbi évekkel szemben jobban érvényesül a vállalati és népgazdasági érdek közötti összefüggés számbavétele. Bizonyos fokú fejlődés tapasztalható atekintetben is, hogy a vállalati tervek készítésénél és realizálásánál nagyobb szerepet kapott a gazdaságosság, a piac igénye, általában a közgazdasági szemlélet. A vezetés színvonalának javulása hozzájárult ahhoz, hogy a kerület vállalatai az elmúlt 4 év alatt jelentősebb beruházások és műszaki fejlesztés nélkül — ha nem is a kívánt ütemben és szinten — teljesítették tervüket. A beszámolási időszakban végrehajtották a vállalati összevonásokat; ennek eredményeképpen a középirányító szervek, iparigazgatóságok egy része megszűnt, ezzel egyidőben némileg növekedett az egyes vállalatok önállósága is. ,, Az iparvállalatok összevonása a kerületben levő üzemek nagy részét érintette. Kerületünkben 21 olyan vállalat van, amelynek központja is itt van, 45 vállalat központja pedig Budapest más kerületeiben, illetve az ország különböző pontjain találhatók. A vállalatok összevonása — a kezdeti zökkenőket leszámítva — viszonylag rendben ment végbe. Vezetői munkakörbe általában szakmailag, politikailag felkészültebb elvtársak kerülLek. Az összevont nagyvállalatok az átszervezés óta éves feladataikat általában teljesítették. Bizonyos fokú fejlődést elértek a gépi, a munkaerő, a beruházási kapacitás koncentrálásában, a profilok rendezésében, a nagyvállalati szervezetek kialakításában. Az eredmények mellett számos negatív jelenség is tapasztalható. A gyakorlat azt mutatja, hogy ez ideig nem jutottak megfelelően érvényre az összevonás azon elemei, amelyeket a kormány meghatározott. Vannak összc, vont nagyvállalatok — pl. az autójavító- és karbantartó vállalatok — amelyek a legutóbbi időkig nem rendelkeztek olyan műszakilag, közgazdaságilag megalapozott távlati tervekkel, amelyek az összevonásból származó lehetőségeket maximálisan kihasználják. Még nem megfelelő vagy nagyon lassú az összevonás fő célkitűzésének— a műszaki fejlesztésnek, a korszerű és gazdaságosabb gyártásnak — fokozottabb érvényesítése. Ezen I okok miatt a nagyvállalati előnyök az érintett vállalatok többségénél niég nem jelentkezik kielégítően. A legtöbb helyen az összevonást különböző túlzások is kísérték. Azokon a területeken is csökkentették a gyáregységek és azok vezetőinek hatáskörét, jogkörét, ahol egyébként termelőtevékenység folyik. A termelőegységet kiszolgáló apparátust nagyban központosították, ezért a termelőfolyamatban időnként zökkenők lépnek >, fel. Ugyanakkor növelték a gyáregységek adatszolgáltatását, amely a központi apparátus létszámnövekedését vonta maga után (pl. MIIDGY). Általában az összevont nagyvállalatok központjaiban túlzottan centralizálták a döntési jogokat, ezzel a gyáregységek önállóságát indokolatlanul csökkentették. * A kerületi Pártbizottság és az adott vállalatvezetés közös fellépésére egy-két helyen e túlzások megszüntetésévé' foglalkoztak. (Szerszám- és gépelcmgyárak, Hajtómű- és Felvonógyár.) t Az elmúlt években nem csökkent, sőt bizonyos értelemben fokozódott néhány hibás felfogás, szemlélet a gazdasági vezetők egy részénél; a) A gazdasági életben ma még kétségtelenül meglevő ellentmondások felszámolását, a termelés ütemességét hátrányosan befolyásoló tényezők megszüntetését a gazdasági vezetők egy jelentős része elsősorban a minisztériumoktól, a felsőbb állami szervektől várják. Ugyanakkor nem helyeznek megfelelő súlyt a vállalatvezetéssel összefüggő kérdésekre: /I5:f---------------------------------------------------------------- , » ----------^ ** *«-J 7
