Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
i, t kapcsolódnak a/, éves termelési, műszaki és gazdasági célkitűzésekhez. Emellett a vállalásokban a politikai és szakmai továbbképzésre vonatkozó elképzelések is egyre gyakrabban szerepelnek. — A felszabadulás 20. évfordulójának tiszteletére — a kerületi Pártbizottság, a párt és szakszervezetek kezdeményezése alapján — széles körű versenymozgalom bontakozott ki. Az üzemi dolgozóknak 110%-a (65 ezer fő) tett felajánlást. A MHDGY az árvíz miatt keletkezett kiesést nemcsak bepótolta, hanem termelési tervét 1,4%-kal túl is teljesítette. A felszabadulási verseny politikai, erkölcsi értékét növelte, hogy a kerületi Pártbizottság a legjobb eredményt elért 7 vállalatnak „FELSZABADULÁSI EMLÉKZÁSZLÓ”-! és a 1 “gjobb szocialista brigádoknak , kb. 150 oklevelet adományozott. — A párt IX. kongresszusa tiszteletére indult versenybe — a múlt évhez hasonlóan—az üzemi dolgozók 82—85%-a kapcsolódott be, és nagy részük konkrét felajánlást tett. — A szocialista verseny fejlődését mutatja, hogy a dolgozók egyre nagyobb tömege vesz részt brigádversenyben, (1965 végén 40%) és ezen belül (26%) szocialista brigádmozgalomban. A gyors fejlődést mutatja, hogy 1962-től 1965 végéig a szocialista brigádok száma 515-ről 1071-re, a szocialista műhelyek és üzentek száma 10-ről 44-re emelkedett. — Az üzemi KISZ-szervezetek irányításával, szervezésével, a fiataloknak mintegy 40°/o-a (kb. 12 000 fő) vesz részt a versenymozgalom különböző formáiban. A „Fiatal Műszakiak Tanácsa” mellett a „Kiváló Ifjú Mérnök és Ifjú Technikus” mozgalom, valamint a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalom fontos bázisai a KISZ termelést segítő tevékenységének. Az OVIT műszaki fiataljai 1965-ben a „Kiváló Ifjú Mérnök és Ifjú Technikus” mozgalom keretén belül elkészített pályamunkáikkal 2,6 millió Ft megtakarítást értek el a népgazdaságnak. Az üzemi KISZ-szervezetek nagyrésze bekapcsolódott a kerületi KISZ-Bizottság által 1960-ban kezdeményezett 500 millió Ft-os takarékossági mozgalomba. E mozgalom jól összegezte a KISZ termelést segítő feladatait. Fiataljaink a célkitűzést a II. 5 éves terv végére becsülettel teljesítették. — Az újítómozgalom és annak növekedése kedvező hatással van vállalataink gazdasági fejlődésére. E mozgalmat segítette a kerületi Pártbizottság és a Vasas Szakszervezet Budapesti Bizottsága által rend: szeresen megtartott „Angyalföldi Újító- és Tapasztalatcsere Kiállítás”, amelyet jelentős sikerrel ez évben is megrendeztünk. A kiállítást megelőző és követő üzemi újítási hónapok, tapasztalatcserék is hozzájárultak a mozgalom eredményeihez. A fejlődést mutatja, hogy 1962-höz képest 1965-ben az újítások alapján elért megtakarítások 50—55 millió Ft-ról 80—85 millió Ft-ra emelkedtek. Üzemi dolgozóink részvétele a termelési mozgalmakban öntudatuk növekedését, a népgazdasági és az egyéni érdek eredményes összehangolását mutatja. E mozgalmakban a kommunisták kezdeményező és élenjáró szerepet töltenek be. 3. AZ ÜZEMI DOLGOZÓK MUNKAKÖRÜLMÉNYEI, SZOCIÁLIS ELLÁTOTTSÁGA | A II. ötéves tervben az egyes vállalatoknál folyó beruházások és rekonstrukciók,valamint a nehéz fizikai munka gépesítése stb.-nek eredményeképpen— ha szerényen is — javultak a dolgozók munka- és szociális körülményei. A rendelkezésre álló anyagi eszközök felhasználásával javítják a műhelyekben a biztonságos közlekedést, a munkavédelmi és egészségvédelmi berendezéseket. Fejlődött az üzemorvosi ellátás. A foglalkozási megbetegedések 5 év alatt 1342-ről 465-re csökkentek. (A betegségek oka főleg bőr- és fényártalom.) 46 üzemi konyhánál átalakítás, korszerűsítés történt, 21 üzemi konyhánál bevezették az önkiszolgáló rendszert. — A dolgozóknak mintegy 35—40%-a veszi igénybe az üzemi étkeztetést. A legtöbb észrevétel ott hangzik el, ahol a konyha a Vendéglátóipari Vállalat kezelésében van. Sok a panasz az ételek minőségére és mennyiségére, a konyhák, étkezdék tisztaságára. r — Vállalataink egyrésze 60—100 éves. Ezekben az üzemekben a műhelyek korszerűtlenek, a tcrmclőberendczések egyrésze erkölcsileg, fizikailag kopott, a szállítóberendezések alacsony fokon állnak. Legsúlyosabb a helyzet a tanácsi, a kitelepítésre szánt üzemeknél és a szövetkezeteknél. Mindezek következtében kerületünkben az 1000 főre jutó balesetek száma a KGM-vállalatoknál kismér- 1 tékben javult, ugyanakkor a KPM- és KIM-vállalat oknál, valamint a 111-as kategóriában tartozó üzemeknél romlott. E munkahelyeken a balesetek következtében kiesett munkanapok száma 40%-kal megnőtt. A balesetek számszerű növekedésének okai: — A termelés növekedésével nem áll arányban a korszerű munkafeltételek biztosítása (különösen szállítás, anyagmozgatás terén), a szociális létesítmények fejlődése (mosdók, öltözők stb.). A termelő jellegű beruházások mellett elmaradlak a szociális jellegű beruházások. j p 4 <• ÍÉ||jflÍ V i 6
