Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XIII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.18.a/1)
1966-10-21--22
é találóknál 10%-kal, KPM-vállalatoknál a fizetésnélküli szabadságok 200%-kal, az igazolatlan hiányzások 86%-kal.) — A veszteségidők növekedésével párhuzamosan nőtt a túlóra-felhasználás; a KGM-vállalatoknál 1965- ben az egy főre cső túlóra 30%-kal, a KPM-vállalatoknál 24%-kal volt több, mint 1960-ban. — Minden iparágra jellemző volt, hogy a normakarbantartással nem az MT és SZOT határozat szellemében foglalkoztak. A dolgozók nagyobb részét kitevő, nem teljesítménybér alapján dolgozók munkaintenzitásának növelési lehetőségeit nem találták meg, ezért óvakodtak a normában dolgozók teljesítményének folyamatos növelésétől. g) Vállalataink az 5 éves tervidőszak alatt fokozatosan — bár nem az előirányzott mértékben — csökkentették a termelés költségeit. (A bázis-adatokhoz történő viszonyítást nehezítik a közben lezajlott átszervezések, az eszközlekötési járulék bevezetése és beszámítása a termelési költségekbe, a termelői árak rendezése.) A KGM vállalatai mintegy 5,8%-kal, a KPM vállalatai 4,5%-kal csökkentették a termelés költségeit. A KIM vállalatai az utóbbi 3 év alatt szinttartási, vagy 0,5%-os költségszint emelési tervet kaptak. A tanácsi vállalatok többségénél elrendelt rendkívül nagy gyártási profilmozgatás miatt a költségelőirányzat évről évre változott. A gazdálkodás terén mérhető pozitív eredmények elsősorban a bérgazdálkodás és anyagmegtakarítás javulásában mutatkoznak. A bér- és anyaghányad vállalataink többségénél csökkent; pl. a KGM-liez tartozó üzemekben a két költ. . ségnem együttesen 7,2%-kal, KPM üzemeknél a bérhányad 4,6%-kal csökkent. ___ Az anyaggal való takarékosság egyre inkább jelentős részévé válik az évenként elkészítendő műszakiszervezési intézkedési terveknek. (Pl. a KGM vállalalai ennek alapján 1965-ben 74 millió Ft-ot takarítottak meg.) A termeléssel és gazdálkodással összefüggő tevékenység színvonalának emelkedését mutatja, bogy vállalataink 1965-ben 2,47 milliárd Ft vállalati eredményt értek el, amiből 450 millió Ft terven felül jelentkezett. Az eredmények mellett jelentős nagyságú eddig Iti nem használt tartalékok vannak. — A selejt, a rossz minőségű félkész-és késztermékek— a kismértékű javulás ellenére — mais jelentős veszteségeket okoznak a vállalatoknak, a népgazdaságnak; csak a KGM-vállalatoknál 66 millió Ft (2 db dűli a-tengeri hajó ára) selejtkár keletkezett 1965-ben. Ennek tekintélyes része munkasclejt. Ugyancsak nagy kárt okoznak a konstrukciós hibák is. A vezetés liberalizmusát mutatja, hogy a kártérítési összeg nem érte el a kár 1%-át. Ezért sem következett be kedvező javulás a technológiai fegyelem betartásában. — Feltűnően — 246%-kal — megnőttek a norma feletti és inkurrens készletek 1960-hoz viszonyítva; a norma feletti készletek 497 millió, az inkurrens készletek 259 millió Ft-ot tettek ki 1965 végén. Az immobil készletek a KIM-vállalatoknál 1963-hoz viszonyítva öt és félszeresen növekedtek. 1965-ben a bevezetett kormányrendelet hatására is csak kismértékű javulás jelentkezett ezen a téren. — Nem kielégítő az előrehaladás a termelőberendezések fokozottabb, több műszakos kihasználásában. Az átlagos műszakszám most sem emelkedett 1,4—1,6 fölé. Ehhez az eszközlekötési-járulék bevezetése sem tudott elég ösztönzést adni. Ennek — azon túlmenően, hogy a dolgozók nem szívesen vállalják a három műszakot — a következő főbb okai vannak: fizikai munkaerő-hiány, óvodák, bölcsődék terén nem történt lényeges javulás, valamint a gazdasági szervek és pártszervezetek sem tettek meg mindent a gépek jobb kihasználásáért.A termelési költség komplex-mutatójának alakulását számtalan vállalaton kívüli és vállalatoktól függő tényező befolyásolja. 'i A meglevő, ismert gyengeségek összefüggésben vannak gazdasági mechanizmusunk, anyaggazdálkodási rendszerünk, anyag- és alkatrészellátási, valamint kooperációs területen mutatkozó problémákkal. Az anyagi érdekeltség nem elég hatékony. A vállalatok gazdálkodási munkájának színvonala gyenge, a bizonylati fegyelem betartása terén lazaságok tapasztalhatók. k 2. TERMELÉSI MOZGALMAK HELYZETE J Póriunk VIII. kongresszusa óta a kerület dolgozói — az angyalföldi hagyományokhoz méltóan —sikeresen vették ki részüket a különböző termelési mozgalmakból. Az elmúlt évek során javult a szocialista munka verseny-mozgalom szervezésének, irányításának és koordinálásának rendszere. A különböző felajánlások ma már nem általánosságokat tartalmaznak, hanem szorosan , ___________________J££___________ , k. j ■ •* h ■ ’kiwfceiwee** •» -l?
