Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.17.a/4)

1980-11-27

r—- tantervűnk "nyitottá" vált, amely főképpen a kötelezően választható és a fakultatív tantárgyak bevezetése révén lehetőséget ad a folyamatos korrekciókra;- a tanári szakon az alap és az alapozó, a társadalmi és természettudományi tantárgyakra épülő szakképzés specifikusabb /az iskolai testnevelési és sportmunkéra irányuló/ lett;- lényegében megszüntettük a tantárgyak szétaprózottságát, a sok tantárgy helyett kevesebb, integrált jellegű tantárgyakat vezettünk be ott, ahol ezt a tudományfejlődés törvényszerűségei lehetővé tették /például: a testnevelés elmélete és ^ módszertana, részben a sportági tantárgyak elmélete és módszertana, a gyógyító testnevelés stb./;

'- képzési folyamatunk komplexebbé vált, ennek következtében a vizsgákon, az államvizsgán is jobban érvényesíthető a komplexitás elve;- hatékonyabb lett a tudományos kutatások eredményeinek hasznosítása az oktató-nevelő munkában.

2.2. Az iskolai testnevelés és sport irányítására, vezetésére való felkészítés alapvető kérdései

Leendő testnevelő tanáraink képzésében /ezt a tanterv és e—s tantárgyi programok is dokumentálják/ érvényt szereztünk annak a már korábban is felismert elvnek, miszerint a "megrendelő" a közoktatás. Elsősorban a középfokú és a felsőoktatási képzés, részben az általános iskola és közvetett módon a sportmozgalom.

A testnevelő tanári munkára, az iskolai nevelői tevékenységre való felkészítés prioritást kapott. Leendő tanáraink képzésében érvényesítjük azt az elvet, ami szerint a testnevelő tanárnak nemcsak a testnevelési órákat és sportfoglalkozásokat kell tartania, hanem az iskolai-közélet egyik alkotó egyéniségének kell lennie. A leendő testnevelő tanár legyen képes vezető

6| ~ ---------------I