Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.17.a/4)

1959-03-11

r “i- 3 -igények elől, ezt igyekeznek ébren tartani és növelni a hallgatókban. A hallgatók egy nagyobb részében a tananyag tantárgyszerü elsajátítása tapasztalható. A politikai kérdéseket igyekeznek visszájára forditani. Kiragadják a hibákat és támadólag vetnek fel dolgokat. A'félévi vizsgákon is lehetett azt tapasztalni, nem egyszerűen az anyag ellenőrzésén volt a hangsúly a hallgatókkal szemben, hanem gondolkodá­sukról akartak tájékozódni. A tanszékeknek jó kapcsolata van a pártszervezettel. A felmerült kérdé­sekre mindjárt req^lni tud. Ismerik egymás munkáját. A kerületi PB. mellett működő Elméleti Tanács tagjai ként is dolgoznak innen elvtársak, amivel segítik a kerületi pártoktatási munkát is. A világnézeti nevelést a KISZ szervezetnek kell segíteni a pártszerve­zet irányításával. A KISZ szervezet gyenge a főiskolán. A vezetés kér­dése nem megoldott. Ahhoz, hogy tartalmi kérdésekkel tudjon foglalkoz­ni, meg kell találni a módját annak, hogy ne a tanárok vigyék a KISZ szervezet feladatait, hanem a hallgatókból kerüljön ki az a gárda, amely segiti az ilyen irányú munkát. Törekvés van» ennek a munkának a megjavítására. Például a pedagógusok között bdh^xbde is megalakították a KISZ szervezetet. Jó volt az a kezdeményezés, hogy a kommunista tanárok segítségével cso­portos vitákat rendeztek pl. a választási munkáról és az időszerű poli­tikai kérdésekről is. Ezek a viták eredményesek voltak. Meggyőzőek vol­tak és neveltek. A tanárok között folyó világnézeti nevelésnek - a most is folyó párt­oktatási formák mellett - rendkívül fontos fóruma lehetne a t nevelő­­testületi értekezletek és a tanácsülések. Ezekre nem hivják meg őt, amivel azt mutatják, hogy nem tartanák igényt a kér.PB. ilyen irányú segitóségére. Itt lehetne meglátni, hogy egyes tanárok hogyan állnak hozzá egyes kérdések megoldásához, és mennyire segitik a világnézeti nevelést. A feltételek jók a főiskolán, azonban a feltételek helyes kihasználása még nincs megoldva. A pártszervezet ne a szervezeti, hanem a tartalmi munkát tartsa elsődlegesnek. Kérdés ek : Ádám elvtárs: A munkás származású tanulók érdeklődése és tanulmányi 'eredményei a marxizmus-leninizmus tanulmányozásában hogyan néz ki? A tanári testület nem komminista tagjai /főleg a tanszékvezetők/ miként vélekednek a világnézeti nevelés jelentős égőről és hogyan segitik? A szocialista nevelés fékező erejének bázisa miből adódik? Ismerik-e a pártszervezet, vagy az igazgatóság részéről, hogy hol vannak ezek és miben nyilvánul meg fékező hatásuk? Megvan-e a politikai bátorság, aktivitás, helytállás a kommunista taná­rok részéről a nem kommunista tanárok felé? Ezen a téren problémák van­nak. Miben nyilvánulnak meg ezek a problémák? Az üzemi látogatásóknak voit-e valami visszahangja, hatása? Akár a résztvevő tanárok, vagy hallgatók között? A külföldi utak után tartott tájékoztatókon merültek-e fel politikai tartalmú kérdések, milyenek és kik részéről? Ismerik-e - főleg a III. és IV. éves hallgatók - a mi életünkre, társa­dalmunkra vonatkozó legfontosabb kormányhatározatokat? Például a három­évestervet, vagy a művelődéspolitikai irányelvekből fakadó legfontosabb dolgokat stb.? A vallásos ideológia, gondolkodás ígtnar lerombolása hogyan néz ki? Az anyag elkészitősénél figyelembe vették-e néhány pártonkivüli tan­­testületi tag, vagy néhány hallgató véleményét? L ----_J

Next

/
Oldalképek
Tartalom