Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.17.a/3)
1979-11-29
r “i- 2 -ná-npct tartó fejlesztését /ötéves terv fejlesztési célkitűzései reálisabb meghatározása ás a feladatok anyagi eszközökkel törtenő meglapozása/; tómo^atta az alkotó pedagógiai tevékenység kibontakozására irá“ nytilo^örekvéseket /197^1976. évi Hegyvidéki Pedagógiai Napok megrendezése/; _ o titkári értekezleten pedig rendszeresen foglalkozott az iskola és a társadalom kapcsolatának az erositesevel, a pedagógus pártszervezetek tevékenységének fejlesztesevel. I. A nevelőmunka helyzete Az 1975-1^79. közötti években intézményeink belső élete és munkái a' mind 'tartalmi , mind szervezeti szempontból dinamikusan fejlődött, és hatékonyabbá vált' a szocialista neveles. A fo* iskolákon pedig a szakemberképzés szocialista vonásai valtak erőteljesebbé. Jelentős az előrelépés a tanulók és a hallgatók közöttési élete, közéletisége területein. A demokratikus diakelet keretei kialakultak és megszilárdultak. Ezen a területen a korábban megnyilvánult formalizmus visszavonulóban van, s a fiatalok kezdemenyezően is fellépnek a diákelet alakitasa erdekeben. A kerület ifjúsága jobban bekapcsolódik a lakóhelye fejlesztése érdekében megindult társadalmi munkaakciokba. Szép példa erre a Martinovics-hegyi társadalmi munkában való részvétéi. Javult a középiskolás fiatalok nyári építőtáborokban és az őszi mezőgazdasági munkában való részvétele. Kibontakozóban van az ifjúságnak az iskola fejlesztéséért vállalt társadalmi munkája. Tartalmilag gazdagabbá és formailag újszerűbbé váltak az iskolai politikai ünnepélyek, különösen a középiskolákban. Népszerűvé vált a Szovjetunió életének megismerését célzó vetélkedő. Színesebb, gazdagabb kultúrális élet van kialakulóban az iskolákban, amelynek következtében fiataljaink sikerrel szerepeétek az úttörő szemléken és a diáknapokon. A kezdeti bizonytalanság^ellenere az "Edzett ifjúságért" mozgalom a tanuló ifjúság jelentős részét már átfogja, és egyre inkább forrása és ösztönzője a testkultúra fejlesztésének, az egészséges életmód kialakításának, a rendszeres testedzésnek. Ennek ellenére nem tartjuk megnyugtatónak a testi nevelés helyzetét. A fejlődést főleg a családi neveles területén érvényesülő szemléleti problémák gátoljak, de nehezítik a testedzés, a sportolás objektumainak hiányai is. L - --’
