Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XII. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1968 (HU BFL XXXV.17.a/3)

1968-09-06

Javasolja, hogy a választott testület a két ülés^közo|ti esem.- 3ívelő?öl 8 kerületi PB—t tajekozuas J8» ii^yeterg ^ ^ o«y , nyos fokig a 'PB tevékenysége formális és valami operatív szervve kellene tennie A demokráciával való élés problémája lényeges» Ezzel a páruszer­vezeteknek' többet kell foglalkozniok, meiérdemelne egy tag-ulesi napirendet. A választás módjával foglalkozó javaslatok demokra­tikus aló a ic mint a jelenlegi forma# Az egzisztenciális függőség kérdése megvan /fuggetioazitetr munka­­társalaid 1 is, de az egesz párttagságnál is/* Ezb emoen, s^akrad fe'jlődés vonaláról kell felvetni. Balogh elvtárs: (Tagja volt a jelentést koszitő naoüimuiag» _ „ Toz'sef elvtars~kiogeszitőjében hangsúlyos a, hogy a jelentős nem tükrözi sem a brigád, sem a VB velemenyet, nanem eredeti formá­ban került a PB ele "vita—anyag”—kenő• Ezt nem,így 1«cjo• Egy jele:- tés nem is lehet állásfoglalás nélkül. A vizsgálat elején kiválasztották, vagy a legproblémásabb, vagy a- viszonylag renc oeii lévő területeket* Onnan hoztak ismereteket, de ezeket md a bizofb sár- számára is bizonyos mértékig leszűrve, sajat szemszogunool Ír­ták le. így nem volt kritikátlan a brigádjelentős készítésé sem. De túl esen, ebben a jelentésben is van egy sor nixejezebc alias­­fo ;lalás, különbséget tesz: ezt mondjuk mi, ezt helyrelennek tartjuk, ezt pedig aláhúzzuk, mert gondolkodni kellene rajra* Földes elvtárs: Elvileg helyesnek tartja az anyagot,_azt isi kogy próbálnak kiverni abból, hogy a PB egy hélyeslő organizmussá va­jon. és csak az áment mondja ki egy jelentősre. A cím a partéiét egészét érinti és ezt nehéz egy PB ülésen belül megtárgyalni. A jövőben ki kell ragadni bizonyos kérdéseket, azokról vi„átmosni* Az anyag elméről. VB ülésen többen felvetették, hogy más címmel tárávaliák /például demokratikus centralizmus/. Függetlenül attól, hogy a EB milyen feladatot adott és hogyan magyafazzuk, nelyesebo lett volna a demokratikus centralizmusról beszelni, különösen —- napjainkban. Ez nem véletlenül alapja a lenini trpusu partoi^ele­tének és a kettőt különválasztani nem lehet. A EB ele oerjeo^oend ^ anyagot ki kell egészíteni aszal, hogy a centralizmusnak milyen alapvető elveiről kell beszélni. Az anyag egy sor dolgot felvet, amiben nincs állási oglalns. . ul a választási mechanizmussal kapcsolatos kérdés ekncl. A <kao*, ! ratikus .választási rendszer alapszervezeti szinten örvényesül, i felsőbb szerveknél nem..." Ezzel ilyen xormucat^ egyo-loa-Un ne. rért-egyet. Mindén szinten.egyforma elv szerint történik a válasz Va;/: -a VB-k, PB-k esetében "statisztikát, funkciót ve szilek _ figye­lembe, nem a legalkalmasabb elvtársakat válasszak' . Lz nem igaz ságos megállapítás. Nem statisztika alápján csináljuk a válasz­tásokat. Formális dolgok vannak, az igaz. A pártdemokrácia fejlesztéséről. Nem ért egyet azzal, hogy a je­lölőbizottság 'három titkárra tegyen jav; :lator, es abból vale,sz­­szon a tagság. Ha a jelölőbizottság nem mond egyértelmű ..véleményt az nem demokrácia, hanem a felelősség alól való meujas. "A pártértekezleten és kongressszuson helyt kell adni armak, nog. a pártszervezetek javaslataikat beterjeszthessek . Ifiv-rt ne lenco­­ne beterjeszteni? Ennek eddig is megvolt a lehebőségé. Az egzisztenciális függőség és a pártdemokrácia összefüggésének - kérdésével bővebben kellene foglalkozni. I—--- ---kJ r n

Next

/
Oldalképek
Tartalom