Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/8)
1966-04-06
L ■■ 11 ■ .......................... > i . - 8 - Í Jelenleg két irányban folynak kísérletek. Egyik, hogy az oktatók eddiS megszerzett ideológiai képzettségüket használ iák fel saiát teru. le tűkön a tudományos munkában és a szaktárgyak ideológiai szempontból történő feldolgozásában. Ez kettős eredményt hozhat? Ssőlorban illetően, irtartíi ŐwSíémSk létrehozása.neVeleSe €n* maSlk kiserlet a speciális tanfolyamok ^.^^^^Sys-kon belül a világnézeti munka a reform során egyik légdontobb feladatunk. Itt hívja fel a figyelmet arra, hogy óvakodni' Í5®H ,a ^u,1SaJ11zrP?í;a}» tehát a tananyagnak oda nem illő idézetekkel való teletuzdelesetol. A sazktargyakon keresztül folyó világnézeti ®ifJkHar,?iefoldasf azonban nem a marxista oktatók kötelessége, 'de a tapasztalat az, hogy nélkülük ez a munka nem megy. Nekünk segítséget ianLneiUérn?1P>LSZaktarS?:L okíatóknak» hoSy tényleges eredményt ■'tudjanak eleim ezen a vonalon. A reform egyik döntő feladata továbbá tok* érvénv?eSintó^íeSF ld-^aaSsulyózva a világnézeti szempon-o - érvényve jutdsá/fc# izekben a vitákban a filozófiai tanszékek okba— raszt^®ttek es segítséget nyújtottak a szempontok érvényre jutásébari. Az útépítés tan ref ormjegyzetében pl. helyet kapott a népgazdaság^ ben?e a gazdaságosság szemlélete; ~Így S sáp*^szeSLőttttír^iSfit°ik4”e1’--h°S;7'T!S;7ék Nyelembe a gazdaságosoag szemelott_tartusával a különböze változatok kidolgozását is. Ez meg mindig nem meríti ki azokat a lehetőségeket, amelyek renallnak,^ így, hogy jelenleg az utak beruházási keretei milyen reszt foglalnak el, hogyan mérlegelik az útépítés szükségletét, amely mar kapcsolódik a politikai gazdaságtanhoz a beruházási keretek aranyos elosztásával és egyben ezeknek összefüggése a többi gazdasági ágazatokkal. Mindebből következően igyekeztünk olyan szempontokat érvenyre juctatm az oktatásban,,amelyek feltétlenül elősegítik a hallaZÍ.-a1 k2szse?et,» k°Sy megfelelően tudják megítélni népgazda- ‘ °U(ji helyzetünket, valamint a világnézeti nevelés szempontjait is. f másik kérdés, amivel foglalkozni kíván, a tananyaglcorszerüsités. Itt elvtuf® hozzászólásához, a speciál kollégiumokkal Naty probiemat okoz, hogy a politikai gazdaságtan okta- Uout korlaoozoot órakereten belül kell megoldani, holott a műszaki egyetemeken eztárgy alapozó tárgyként jöhet számításba, amire a jazdasagi tárgyak épülnék. A világnézeti nevelés mellett meg követielni^a^hallgatóktól, hogy mint tudományt sajátítsák el. A .rendelkezésre allo idő azonban kévés erre. Nincsen lehetőség arra, hogy napjaink légiontosabb kerdeseire választ adjunk a hallgatóknak, ure pedig csakis a speciál kollégiumok felelnek meg fakultatív óraszámban. Ilyen elképzelések vannak, de megvalósításukra egyenlőre nincs lehotoseg. megemliti, hogy a napokban beszélgetett a Cambridge-i egye^eiii filozoíiái professzorával, aki elmondotta, hogy a hallgatók az alapok elsajátítass után fakultatív vesznek fel őket érdeklő tárgya— kát, ahol lehetőség adódik az alaposabb elm%ülésre. Javaslatom: teg^uk lohetove a^hallgatók szamara két olyan félévet, amikor szabadon választott tantárgyakat vehetnek fel. Ez feltétlenül megoldana sok ( problémát es hozzájárulná a világnézeti nevelés javításához is. eÍvtarg: Iíét problémát vetek fel, az egyik az Egyetem profiljához való alkalmazkodás, a másik a pártosság érvényrejutása elsősorban a filozófiai oktatásban. a marxista filozófiát a hallgatók mint tudományos módszertant sajátítják el, de ugyanakkor messzemenően figyelembe kellene vermi az egyetem profilját. Komoly hiányosságot látok azon a vonalon, hogy a marxista oktatóink nem érik el a műszaki tudományos műveltség szinvo— ' 9
