Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/8)

1966-04-06

i - 5 - J Módszerek közé tartozik a röpdolgozat iratás is. Akiknek a feladataik dói sikerülnek, azok kedvezményeket kapnak. Pl. megajánljuk a jegyet. Van azonban sok: olyan hallgató, aki ,u.gy készül, ahogy a hulladék ide­jéből jut. így a szemináriumokon a vitát nem is lehet annak nevezni. Javaslatot kellene tenni, de nem tudok. Azt azonban érzik a hallgatók, hogy ha a vita hasznos, illetve a szeminárium. Nagy eltérés mutatkozik azonban abban, amit a hallgatók szeretnének és amit mi szeretnénk tenni. Ez úgy néz ki, hogy a hallgatóság egy i része szeretne pld. De Gaulle-ról hallani, de ugyanakkor’a tananyag­ról is beszélni kell. Ez a legnehezebb probléma. Megoldásához nem egy gondolat kell, hanem nagyon sok. Külön fel kell kelteni a hallgatók figyelmét az ideológiai kérdések iránt és minden szempontból igényes­sé kell tenni őket. Ez nem könnyű feladat. Sok aprósággal, sok kez­deményezéssel viszonylag nehezen haladunk előre ezen a területen. A vizsgákkal kapcsolatban. Ez nagyon nehéz probléma, amin el kellene gondolkozni. Mi történik amikor a hallgató vizsgázik? Húz egy kér­dést és felel. Nekünk törekedni kell arra, hogy miközben elmondja tételét, meggyőződjünk arról, hogy vájjon vallja-e is-ezt. Elmondva f-s jó, de végrehajtani nem könnyű, idő is kevés áll rendelkezésre. Van olyan tapasztalat, hogy jó néhány hallgató vallásos meggyőződésű, ugyanakkor briliánsán felel, mert értelmi felkészültsége ezt.lehetővé teszi és ekkor gondolkozni kell, hogy mit vegyünk figyelembe. Az uj gazdasági mechanizmus problémája. Nem is abból a szempontból akarok hozzászólni,, ahogy a beszámolóban elhangzott, mert ezzel egyet értek. Sok munkánk lesz a szocialista politikai gazdaságtan-átdolgo­zásával és megfogalmazásával. Én más szempontból vetném fel. Nem is úgy, mint pol.gazd. oktatásával való foglalkozás, hanem felső okta­tás szempontjából. Tegnap beszéltem utolsó évesekkel. Mind a 4 elv­társ vezető beosztásban van. Az egyik igazgató, főmérnök, főkönyve­lő, tehát a vállalat vezetőtestületéhez tartozók. Sor került beszél­getés közben Komló László ipari mezőgazdaság témájú könyvére. Kérdeztem, hogy elvállalnák-e egy ilyen kapitalista profilírozott vál­lalat vezetését. A válasz az volt, hogy nem, mert nem ismerik a pia­­cot, az utókalkulációt és még jó néhányat soroltak. Nálunk a régi gazdasági mechanizmus le is szoktatta erről a dolgozókat, mert nem is volt erre szükség. Ennek a problémának a megoldása nem egyszerűen politikai gazdaságtan oktatásának a problémája. Itt nem egyszerűen politikai gazdaságtanról van szó, arról is.lf de itt bizonyos szempont­ból ez a probléma kiterjed az egész felsőoktatásunkra, szakmai és ágazati részére. Az az utravaló, amit jelenleg kapnak a hallgatók, az uj gazdasági rendszerben édes kevés lesz. Babarász elvtárs: Üdvözölni lehet a kerületi PB kezdeményezését, hogy összehívtá'"ezt a konferenciát, mert ez hasznos lehet politikai munkánk szempontjából. Szeretnék néhány gondolatot felvetni. Oktató nevelő munkánk hatékonysága döntő mértékben függ attól, hogy mit ok­tatunk és hogyan oktassuk. Furcsa, hogy fejlődésünk mennyire nehezebb ma mint’volt. Ez összefügg azzal is, hogy a követelmények gyorsabban növekedtek, mint ahogy a mi fejlődésünk előrehaladt. Sok probléma vetődik fel a társ. tud. tárgyak oktatásával kapcsolatban. Nem szabad megengedni, hogy a társadalomtudományi ügyek oktatása szocialista országok esetében ^politikussá fejlődjön. Vannak jelenségek, amelyek erre engednek következtetni. Nem szabad megengedni, hogy a konzerva­tivizmus uralkodjon. Arra kell törekedni, hogy a Műszaki Egyetemen a politikai gazdaságtan oktatása ne csak világnézeti nevelési tárgy iegyen, hanem szaktárggyá fejlesszék. Erre azért van szükség, mert a I____ (,_________j > I

Next

/
Oldalképek
Tartalom