Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Egyéb értekezletek üléseinek jegyzőkönyvei, 1966 (HU BFL XXXV.16.a/8)
1966-04-06
- Mr - “ t AvrSvSi mive^f?flallc02ik a rai tanszékünk és kapcsolata dik l~o ?erüSÍ M,r szinten milyen formák között realizáló■ í ;; %,vJrul?t: Ml a kap pártszervezethez tartoztunk pártszervezete 1í1ier?elni» mivd Ránczler elvtárs említet-Le, ho y szervezeti problémák is vannak. Nekem az a véleményem, hogy Sonti tn^ílvíf3 pártszervezetet létrehozni a köz-7 Iá °ítaM°Íbo1? meg akkor sem» ha ezt a tanszék lehetőm^Yv^íwf ?®n’bo? Jovabbra is az, hogy a kari tanszékhez tartozzunk, . ,P^tmoshizatasok és egyebek formájában viszonylag szervező a íormajat jelenti a kommunista oktatókkal való kapcsolatban, ^paruszervezotbon a kommunista hallgatókkal is tudunk találkozni más körülmények kozott, mintha az órákon találkozunk velük! ' ’ Í„p°ÍiS1?aJ;,,?2:ei>ífezeti,bontás, pártcsoportokra való bontás kérdése. Ln iiíOwb 1 évig olyan partcsoportnak voltam tagja, amely vegyész tanossze a? ®gyik fele és a másik fele pedig fiíozófiai Oktatókból. íz nem volt sikeres szervezési forma. ih?8yetemi PB mjpiwnto. tűrte a. reformjáét ideológiai korszerű- - oituoet. Ezt a munkát csak a marxisra oktatók segítségével nem lóhere fes°*dani * Gsak a felmérő munka 1-2 tapasztalatát emlimnüi oiJverult: af egyetemen 27 olyan szakmai oktatót bevonni a SepitséBPt^SfnV a £Sn?'oia? töbí?Jége ^ól elvégezte ezt a munkát. adtak azáltal, hogy jo hasznaiható véleményeket mondtak. Kiderült persze, hogy a többség kommunista volt, komoly segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a kommunista mérnökképzés ügye minden tanszékek^ ufye1leSyen. Van egy negatív tapasztalat, nem igen széles kafba£» (de..:l^emmunista szakmai oktatóknál is találkozhatunk ezzel és ínlcabb a műszaki tantárgyak tekintetében találkozunk ilyennel, amit ál7cp,?S?f:á?fnf"i”eS,^??Sy'a s?alcRiai tantárgy önmagában.materialista es semmiféle külön világnézeti szabályra nincs szükség. Ez a körülmeny arra kell, hogy ösztönözzön, hogy az oktatók képzését felülvizsgaljulí es megtaláljuk az ideológiai továbbképzésnek olyan formáját, amely az eddigieknél sokkal hatékonyabb. £-*■ elvtársi A szemináriumok kérdéséhez szeretnék hozzászólni. ^ igaz az, hogy a pedagógusoknál ez a leginkább sebezhető rész. Az is igaz, hogy a szemináriumnak jelentős része olyan jellegű, ahogy azt mn!Sle3? elvtfr? ®lmondta: kezdetleges, kisiskolás, kikérdezgetős. a?^°ka?.íi:az az» h°ST sok időt, energiát kell tölteni a szeminárium előkészítésére, a tanari munkára, hogy felkészüljön olyan kerdesre is, amivel érdekessé teheti a szemináriumokat. Itt van a legnagyobb probléma. A szeminárium vezető oktatóknak nagy gyakorlata van, nem lehet az, hogy csak ők beszéljenek, hanem ott vita kell. Cs n?m eSy felszínes beszélgetés. Oka ennek az, hogy az oktatási reform bizonyos mértékig egyoldalú munkát végez. Nem is arra értem, hogy volt bizonyos aránytalanság, hanem arra gondolok, hogy mi amikor az oktatási reformot szerveztük, tevékenységünkben egy dolgot mindig kifelejtünk, azt, hogy hogyan gazdálkodik a hallgaegye^ tanulásra szánt idejével. Ezt mi nem tervezzük meg, ' 1dÍ?S«?nrfnSHZ®k,í kalonosen azok, akik jóval több tapasztalattal rentínr.ijfzbiba? ía'^ak a?zal» h?ey a hallgatókat szorítani kell. téqf rpínw hibákra és ezt még serkentette az okta•tr -VÍ reíor'n as* feállni ebbe a munkába mozgalmi vonalon nagyon nehéz. Volt egy professzor, aki házi feladatokat adott a hallgatóknak, ugyanakkor taidta azt , hogy_ csak -1-2 ember készíti el és szünetben másol! ioívi? a} ^obbl?k* ]:ieS1G agy állt a kérdéshez, hogy az. is tanulást jeleni, ha lemásolja a másikról, mert ragad rá valami. • / . |, > L — ..ax 1
