Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1976-01-14
í . I dolgozóra yetitve a VASKÚT gép- müszerértéke a legalacsonyabb, miközben egy dolgozóra eső árbevétele a legmagasabb. Sok nullára leirt állóeszköz van használaton kivül. Az Intézet átlagos állományi létszáma 1968. és 1975. között kis mértékben, 1974. és 1975-ben jelentősen nőtt. Miután az árbevétel emelkedésének üteme ezt meghaladja, a létszámnövelés úgy fogható fel, mint a hatékonyságnövelés eszköze. Szembetűnő, hogy az adminisztrativ létszám 1973-ig csökkent, ezt követően, 2 év alatt 84 %-al nőtt. Az ennek indokolására adott magyarázatok nem meggyőzőek, további - főhatósági - vizs- C'' gálatot igényelnek. Az adminisztrativ létszám gyors növekedése az intézetben szóbeszéd tárgya, feszültségforv rás. Az intézeti, elsősorban kutatói átlagbér az 1974. áprilisi bérrendezésig az egyik legsúlyosabb feszültségforrás volt. A már kifejtett problémákkal együtt az okozta az 1968. utáni nagy fluktuációt. A bérrendezés óta a helyzet lényegesen javult, jelenleg intézeti szinten nem érzékelhető komolyabb bérfeszültség. Emellett megállapítható, hogy az egyes intézeti rétegek bérátlagai közeledtek, holott az alapvető intézeti réteg, a kutatók kiemelt bérfejlesztésére az Intézet már évekkel ezelőtt figyelmeztetést kapott a KGM-től. Az árbevétel növekedésével nincs összhangban az anyagi ösztönzőrendszer. Erről az Intézet nem tehet, arról azonban igen, hogy a premizálási célkitűzéseket, lehetőségeket az Intézet dolgozóinak egy része nem ismeri. Az intézeti szervezetet sok dolgozó birálja. Az igazgatóhelyettesek azt állitják, hogy a jelenlegi szervezet egyetlen Indoka az ő vezetésből való kikapcsolásuk volt. Kétségtelen, hogy a szervezeti séma kusza benyomást kelt, túl sok beosztást kapcsol közvetlenül az igazgatóhoz, hozzátartozik a feszültségforrásokhoz. Gr in — r" v- 7 -__----------------------------------------------------------_j
