Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1976 (HU BFL XXXV.16.a/4)
1976-01-28
S . . Jrv ■ : ';■- 5 -a gyengesége miatt a konvergenciaelmélct megnyilvánulásaival, a technika szerepét egyoldalúan kistnelő, technokrata nézetekkel, E nézeteken holül néha szélsőséges, az értelmiség szerepét eltulzé, anarchista, álforratlalmi megnyilvánulásokkal is találkozunk. A hallgatók hazafisága, internacionalizmusa általában megfelelő, de a felületes ismeretek, s főleg a személyes élmények hiánya gyakran szül sajátos, nacionalista jellegű megnyilvánulásokat. Hazafias nevelésünk fő hiányossága az e tekintetben száraz, az érzelmi tényezőt nem kellően figyelembevevő propagandamunka. • Egyes jelekből a vallásos propaganda élénkülésére következtethetünk, bár egyes szélsőséges esetektől eltekintve gondunk inkább a vallás formai jegyeinek /keresztelő, esküvő, stb./ megnyilvánulásaival van. /Felmérésünk szerint hallgatóink 75%-át érte korábban vallásos hatás, legnagyobb mértékben a fizikai szülők gyermekeit. Ugyanakkor e kategóriában ennek a későbbiekben ' kevés nyoma marad, szemben az értelmiségi gyerekekkel, akik között három szor annyi idealista található, mint n fizikai kategóriában,/ í) Mindezek azonban nem gyengitik az alapvető megállapítás helyességét, amelyet 1975. évi küldöttértekezletünk a következőképpen foglalt össze:"... az elmúlt négy év során hallgatóink sokoldalú fejlődéséről adhatunk számot, pártunk általános politikája és az egyetemi nevelési tényezők együttes hatására hallgatóságunk is politikusabbá vált." 111, A pártszervezet ifjúságpolitikája és a KISZ tevékenysége 1. Az egyetem pártszervezete számára - mint minden pártszerv számára - az ifjúság nevelésének ügye nem egy feladat a sok közül, hanem a legfontosabb feladatok, egyike. Az egyetemnek, mint oktatási intézménynek alapvető feladata, hogy érvényesítse a párt ifjúságpolitikáját. Ifjúságpolitikánk alapvetően kétfelé irányul. Egyrészt az egyetemi, hallgatókat érintő munka, amelyet az egyetemi KISZ szervezet segítségével hajt végre. Másrészt a fiatal oktatók, adminisztrátorok, fizikai dolgozók közötti munka, | amely kapcsolódik az előzőhöz, de sajátos tevékenységet is kíván. Ezt a feladatot a pártszervezet döntően a szakszervezet segítségével kell, hogy végrehajtsa. A fent vázolt "munkamegosztás" mellett természetesen erős "munkaösszefonódás" is szükséges, hiszen az aktív társadalmi tevékenységet kifejtő fiatal oktatók zöme KISZ munkát végez. Az egyetem állami vezetése, állami szervei az egyetemi ifjúságpolitika minden területén nktivnn kiveszik részüket n munkából. Az egyetemi ifjúságpolitikának e kettős területén nem azonos eredményeket értünk el. A fiatal oktatók, adminisztrátorok, fizikai dolgozók közötti ifjúságpolitikai munka eredményei jóval szerényebbek, mint a sok tapasztalaton nyugvó hallgatók felé irányuló munkákban. Az elmúlt évben ezen a területen is előre léptünk. A legfőbb probléma c réteg sajátos érdekvédelmének hiánya. A tanszéki oktatói-dolgozói KISZ alapszervezetek és csoportok a közelmúltban jöttek létre, mozgalmi munkájuk egyik eleme a tanszéki közéletbe való g . szervezett bekapcsolódás. Az oktatói-dolgozói KISZ szervezetek szervezettsége jelenleg 50-60 %. Oktatási intézményről lévén szó, a KISZ szervezettsége igen magas. /Az 1975. .áprilisi határozat előtt 93,5 %, jelenleg 90,2 %/. Ebből következően a tagfelvétel gyakorlatilag elenyésző. A KISZ szervezet feladata a politikai jelleg erősítése, belső helyzetének szilárdítása, a követelmények fokozása, tagjainak nevelése. Ugyanakkor szükséges egy szélesebb társadalmi bázisra való építés: kapcsolat a munkás fiatalokkal, ipari tanuló fiatalokkal, kiemelt ■Z£ L ______________________________T, 1-----------------------------------------------------------------------------------------------t----
