Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Végrehajtó Bizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1971 (HU BFL XXXV.16.a/4)

1971-02-03

■ 1 ■ > " l ■ ii i i f L1l I ! i | Ji L -------------------------------------------------------­i AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA I. Szocialista demokrácia, gazdasági demokrácia, üzemi de­­mokrácia. 1 * A szocialista demokrácia a tömegek aktiv részvétele a hatalom gyakorlásában, a hatalom gyakorlásának formája és eszköze. A szocialista demokrácia - a politikai vi­szonyokon túl - kiterjed a társadalomban élők alapvető életviszonyaira /gazdaság, kultúra/, a társadalomban lé­tező különböző érdekek összehangolásának, a köztük lévő, A nem antagonisztikus ellentmondások megoldásának az esz­­k'x köze. A definícióból adódóan a szocialista demokrácia tartal­ma a konkrét helyzettől függően változik; a szocializmus építésének időszakában a politikai - hatalmi viszonyok mellett döntő fontosságú a gazdasági épitőmunka, illetve ezen a területen a munkásosztály vezetőszerepének biztosí­tása. így tehát, a szocialista demokráciának része a gaz­dasági demokrácia, amely a demokratikus centralizmus gaz­dasági életben történő megvalósulása. 2. A gazdasági demokrácia részben össztársadalmi szinten, rész­ben vállalati üzemi szinten kell, hogy megvalósuljon. Lényege a tömegek részvétele a gazdasági folyamatok irányí­tásában, ellenőrzésében és tapasztalatok, javaslatok hasz­­nositása a gazdálkodásban. A gazdasági demokrácia objektív alapja:a termelési folya­matban társadalmi munkamegosztás van, amely szüntelenül fejlődik, a termelési folyamat irányítása és megvalósitá­­sa között nincs antagonisztikus ellentmondás. A vállala­ton, üzemen belüli demokrácia a gazdasági demokrácia ré­sze: ezt nevezzük vállalati, vagy üzemi demokráciának. I--------——-------------------—----------------------------- | ■ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom