Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1988-01-26
• M| ' A fi- |£- 4 - í Utolsó ilyen tartalmi eleme a politikai döntés optimumának követelményeként az ideologikus megalapozottság, vagyis a társadalmi értékrend oldaláról történő megalapozása a politikai döntésnek. Ha valamira ma azt mondjuk, hogy ez ideológia, akkor ebben az van benne, hogy ennek a valósághoz nem sok köze van. Ha valakire azt mondják, hogy egy jó ideológus vagy, akkor ebbe körülbelül az is benne van, hogy a te szakmai kompetenciáddal komoly bajok vannak, de jól tudsz szövegelni az adott kérdésről, és ugye ennek a valósághoz nagyon kevés köze van. A politikai döntés az társadalmi értékválasztást, most ebben az értelemben használva az ideológiát, akkor is tartalmaz, ha ezt szeretnénk száműzni. Nem elfogadható az a vélemény, amely a szakszerűség egyébként - ^ jogos követelménye nevében az ideológiai szféra egészét és egy^ általán a társadalmi értékprobléma egészét kivánná a politikai döntéshozatalból száműzni. Azért fontos ezt leszögezni, mert amikor ma vita folyik például egy politikai döntés hatékonyságáról, akkor sokszor ezt az egész hatékonyság fogalmat egy kicsit tértől, időtől, konkrét társadalmi körülményektől elvonatkoztatva használjuk, holott látnunk kell, hogy például a gazdaság területén nincs semleges beavatkozás a gazdasági folyamatokba, tehát bármilyen szabályozót módosítunk, bármilyen adórendszert módosítunk, az mindig a társadalmi jövedelmek újraelosztását, átcsoportosítását jelenti különböző vállalati, lakossági és egyéb rétegek /— között, amiben a társadalmi értékválasztás mindig benne van. Jelenlegi viszonyaink között az jogos igény, hogy a politikai döntés szakszerűsége növekedjen, a szakértők közreműködése minél nagyobb legyen. Az egyik gondolkodási irány egész politikai irányítási rendszerünknél a szervezeti funkciókat kivánja változtatni, korszerűsíteni. Miért funkcionalisták és egyáltalán mit takar ez a megközelitési mód. Az elképzelés azt mondja, hogy a jelenlegi politikai irányításunknak az egyik fő fogyatékossága az, hogy nem elég markánsak a politikai intézményi funkciók. A három alapintézményünkkel , dolgozva, tehát az állami szervek, a társadalmi típusú szervek, tehát a rétegszervek és a pártszervek. Ezeknek a sajátos önálló arculata, a sajátos döntési funkciója nem elég markáns. Ezek között nagyon sok zűrzavar, nagyon sok tisztázatlanság van, többek között egymás funkcióit veszik el, pl. a legismertebb példa, amikor a pártszerv gyakorol állami funkciókat, operativ módon avatkozik bele a folyamatokba. . / . ■U . ' ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------^ " ^ i
