Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1988 (HU BFL XXXV.16.a/3)

1988-01-26

—------------ ■ - ■ r - ---------— « — • p " 1 i ■ ■ r ■ ■' ' -------------------------------------------------------------------------’ "n— 1 ■> lm imwK f * Ennek van egy másik tipikus esete is, amikor annyira nem markánsak az önálló szervezeti sajátosságok, hogy mindenki mindenfajta dön­tési funkciót igyekszik képviselni. Ez az, hogy ha letakarjuk egy politikai döntési javaslatnak a fejlécét, akkor arról senki sem tudja megmondani, hogy az állami szerv előtt van, társadalmi szerv előtt van, vagy párt-szerv előtt, teljesen egyforma. Egy­szerűen abból eredően, hogy van egy előterjesztő rendszer, egy állami előterjesztés, ezt egyeztetjük, körözzük a különböző szervtipusok, intézménytípusok között, és ezen kellene változtatni. Ez olyan párhuzamosságokat, nehézségeket is hoz döntési rendsze­rünkben, amely egyébként semmit nem ad hozzá a szervezet indokolt sajátosságaiból, indokolt funkcióiból. Melyek lennének azok az indokolt plusszok, amelyeket hozzá kelle­ne adni a döntési részvétel során. Ez a megközelités azt mondja, hogy irányítási viszonyaink között egy politikai döntésnek szak­­-\ szerű és tudományos megalapozása, előkészítése tipikusan állami funkció. A jelenlegi apparátusi viszonyok, létszámok, szakértői bázisok mellett egy-egy politikai döntésnek a szakmai, tudomá­nyos megalapozása elsősorban államigazgatási, az államszervezet­re váró feladat. Abban is többségi álláspont van az ezzel foglal­kozó szakértői körben, hogy az érdekképviselet és egyáltalán az a bizonyos demokratikus érdekérintettség elsősorban társadalmi i ^ tipusú szervek, a különböző rétegszervek, a különböző csoportér­dekeket kifejező szervek feladata. És nekik nem az a funkciójuk, hogy kormányzati érdekeket, népgazdasági egyensúlyi szempontokat képviseljenek, hanem lehetőleg minél közvetlenebb módon azt a mögöttes társadalmi csoportot, amelyeknek az érdekképviseletére hivatottak. Ebben a gondolatmenetben a pártirányitásnak az a fő funkciója, hogy tudományos és egyéb érdektörekvések között oly módon próbál­jon meg prioritásokat képezni, oly módon próbáljon meg egyensú­lyozni, hogy az a társadalmi értékrenddel a hosszabb távú társa- 1 dalmi céljainkkal, egyáltalán a marxizmusnak az értékeivel vala­milyen összefüggésbe hozható legyen. A fő változás e szerint az elképzelés szerint olyan irányú lehetne, hogy a párt irányitó szervei előtt másként jelenjenek meg ugyanazok a kérdések, mint adott esetben egy állami irányitó szerv előtt. . / . srr ; —---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------m. |

Next

/
Oldalképek
Tartalom