Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság XI. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártbizottság üléseinek jegyzőkönyvei, 1979 (HU BFL XXXV.16.a/3)
1979-11-07
— 1 I . M | ....« '■ ) ÜJ II I | I | Jl U. ' " ' ' . ■ mfp. . :> ■ .- 26 - J változtató erejük van. Nagyon magas, egyharmac! részről van szó, igaz, az alapszervezeteknél vannak ezek, de a három év letelt. A másik, jelentős részben nincs fegyelmi büntetés. De ez nem egy konkrét megjegyzés, ami abban folytatódik, hogy ezek dicséretesen jól dolgozó alapszervezetek, hanem ebben van egy kis liberalizmus is. Dó lenne ezen már túljutni és valamilyen konkrét eredményt felmutatni. Meg kellene azt is nézni, hogy ezek az alapszervek zömmel nem sok fizikai dolgozót tartalmazó alapszervek, hanem az adminisztrativ dolgozók vannak nagy szómban itt. A sok és dicséretes munkájuk mellé hadd tegyem, konkrétabb eredményt I lenne jó látni. A beszámolóval egyetértek és elfogadásra javasolom. Papp Anna fet„nő : A Pártbizottságon, mint reszortmunka, hozzánk tartozik a tagnyilvántartás. Gyakorlatilag a fegyelmik anyaga lecsapódik, egyrészt abban,hogy nyilvántartásba kell azt vennünk, másrészt, ezek az anyagok úgy tartalmukban, mint színvonalukban nagyon eltérőek. A fegyelmi munkával kapcsolatosan a következő gondolatom lenne: Dani elvtárs nem fejtette ki és nem is volt ennek az _ -anyagnak a feladata, de nagyon célszerű lenne mélyebben megvizsgálnunk, hogy ezeknek a fegyelmiknek a megelőzésére milyen intézkedések születnek, milyen azok hatékonysága. Gondolok arra,hogy meddig engedjük az okokat menni, hogy elvezessenek a fegyelmikhez. Számtalan esetben olyan anyagot olvasok át a taggyilvóntartásban, ami tartalmazza, hogy az elvtárssal többször beszéltek, megmondták neki, hogy ne igyon, hogy jobban dolgozzon. Eltelik fél óv, megint beszélgetnek. Elhiszem,hogy szükséges a beszélgetés, nem kell feltétlenül azonnal fegyelmi büntetés. De aki nem akar megváltozni és minden ellene szól, akkor mondjuk, hogy most már bizony fegyelmi és sokkal magasabb büntetést kap, mint ahogy esetleg előbb "meguszhatta" volna egy alacsonyabb büntetéssel. Nem egységes a pártszervezetek értelmezése, meddig vagyunk humánusak. Egyetértek azzal a gondolattal, hogy azért,mert az alapszervezeteknél nem volt fegyelmi, nem jelenti azt, hogy minden rendben van. Mint gyakorló instruktor, tapasztalom azt, hogy nem tudja a _ pártvezetőség, hogy mi az, ami már a fegyelmi kategóriát jelenti. Az volna a kérésem - összekapcsolva ezt a tagfelvételi munkával is - meg kellene teremtenünk azokat a fórumokat, ahol a titkár elvtársaknak valamilyen formában ezekről a gyakorlati kérdésekről tudnánk a tapasztalatainkat átadni. Erre nagy szükség lenne, a tagfelvételi munkánál olyannal is találkozhatunk, hogy pl. a feddhetetlenséget nem a KEB Útmutatója alapján értelmezték. A következő a törlések és a kilépések kérdése. Sok esetben előfordul, hogy olyanok kérik a kilépésüket a pártból, akik nem akarnak körzethez átmenni, hivatkoznak egészségi állapotra, bizonyos, hogy emberi szempontból sok esetben egyet kell velük érteni. Amivel soha nem tudok egyetérteni: ha van olyan, aki sokallja a tagdijat. A tagdijat mindenki a szervezeti szabályzatban meghatározott módon fizet. Ha kiskeresetű nyugdijba megy, alacsony nyugdija van, fizet pl. 2o.- Ft-os bélyeget, az napi hatvan fillér. Az ilyen okokat nem tudom elfogadni. A törlések esetében milyen gondokkal küszködünk, úgy a fegyelmi bizottságban, mint a tagnyilvántartásban? Számtalan esetben előfordul, hogy azok, akik eltávoztak a kerületből, nem tesznek eleget az átjelentkezés! kötelezettségüknek. 3-6 hónap is eltelik sokszor, és sokszor maga a pártszervezet húzza az időt és végül is mar törölni kell az illetőt. Nagyon eltérőek tehát az értelmezések ezen a téren is. Az alapszervezetek más határozatot hoznak és a határozatot az üzemi VB-nek kell rnegváJ-toztaini „ •rner-tt£bágonyos pá rtvetsógekért az alapszervezet soklcal enyhébb büntet^ / I V\ V-----------------------------------------------------------------------------------------------, | Im é
